A legfrissebb adatok szerint a kismamák mintegy 16 százaléka szenved terhességi cukorbetegségben – ez emelkedő tendenciát jelent, a korábbi évtizedekben ugyanis mindössze a várandósok 5-8 százalékát érintette a probléma. Abban, hogy lassan népbetegséggé válik a terhességi cukorbetegség – mint ahogyan a túlsúly vagy az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség is a modern társadalmakban – több tényező is szerepet játszik.

Fotó: springbabyspringmama.com

Miért alakul ki? Tehetünk-e ellene?

Több okra is visszavezethető kialakulása, rizikófaktorai közé tartozik az előrehaladott anyai életkor, a túlsúly, de a terhesség alatt bekövetkező hormonális változások is ide sorolhatóak. Egyik elsőszámú felelős a babát ellátó méhlepény, amely bizonyos szempontból a mama ellen dolgozik a várandósság alatt; olyan anyagokat termel, amelyek lebontják az inzulint, mielőtt az működésbe léphetne. Az általános hormonális változások is nagymértékben hozzájárulhatnak a terhességi cukorbaj megjelenéséhez; a babavárás alatt módosul azon hormonok szintje, amelyek befolyásolják a vércukorszintet, illetve a nemi hormonok aránya is más ilyenkor, ez szintén hatással van a cukoranyagcserére.

Nyilvánvaló, hogy bizonyos kockázati tényezők védhetetlennek bizonyulnak, az anyai életkor vagy a várandósság alatt bekövetkező hormonális változások ellen lehetetlen lenne tenni, azonban a körültekintően összeállított, egészséges étrend, az ebből adódó megfelelő testsúly vagy a testmozgás jelentően csökkenti a betegség kialakulásának valószínűségét.

A mozgás kedvezően befolyásolja a cukoranyagcserét – ez a hatás akkor is érvényesül, ha a kelleténél már többet mutat a mérleg:

Természetesen az a legideálisabb, ha nincsenek plusz kilók a leendő édesanyán, de kutatások igazolják, hogy a már túlsúlyos kismamáknál is rendkívül kedvezően befolyásolja a mozgás a vércukorszintet. Megfigyelések szerint a pocakos időszakban végzett rendszeres, nem megterhelő aerob mozgás pozitív hatással van a már túlsúllyal rendelkező nők glükóz-rezisztenciájára is.

Megelőzés

Az egészséges, magas rosttartalmú, többnyire szénidrátszegény, ámde vitamindús táplálkozás segítségével, illetve az ebből adódó megfelelő időarányos gyarapodással jelentősen csökkenthető a betegség kialakulásának rizikója. Az alapvető étkezési szabályok betartásán kívül érdemes még odafigyelnünk az egyes élelmiszerek glikémiás indexére, és egyéb más, a súlygyarapodás szempontjából meghatározó tulajdonságára. Bizonyos termékek nagy meglepetéseket okozhatnak, egyes liht készítményekben például - bár zsírt nyilvánvalóan nem tartalmaznak - jelentős mennyiségű szénhidrát található, stb.

Előnyben a magas rosttartalmú ételek:
A rostdús táplálkozás nem csak a terhességi cukorbetegségben szenvedő kismamák számára elengedhetetlen, ugyanis – egyéb jótékony élettani hatásai mellett – segít megelőzni a várandósság alatt, egyébként szintén jórészt hormonális okokból kialakuló székrekedést, illetve az ennek következményeként jelentkező aranyérbetegséget.

Nem csak a szénhidráttartalom, de az egyes ételek glikémiás indexe is számít:
A glikémiás index egy viszonylag új keletű, azonban nagyon hasznos mérőszám. Segítségével megtudható, hogy az adott élelmiszer milyen gyorsan és mennyire emeli meg a vércukorszintet: a glikémiás index egy számérték, mely azt jelzi, milyen gyorsan/lassan szívódik az egyes ételféleségekben található szénhidrát a szervezetben. Az alacsony GI-vel rendelkező élelmiszerekben található szénhidrátok lassan szívódnak fel, ezáltal hosszan tartó telítettség érzést biztosítanak, vagyis fogyasztásuk után lassabban éhezünk meg újra. Továbbá az étkezések után kevesebb glükóz kerül a véráramba, ennélfogva a hasnyálmirigynek is kevesebb inzulint kell termelnie ahhoz, hogy a glükóz a sejtekbe épülhessen.

Óvatosan a "light" termékekkel:
A hiányzó zsírtartalmat rendszerint valamilyen más anyaggal – általában keményítővel – pótolják az előállítók, ami azért probléma, mert ezek a bizonyos anyagok jobbára a szénhidrátok közé tartoznak.

Édesítőszert még véletlenül se:
Az édesítőszerek becsapják a szervezetet, ugyanúgy viselkednek, mintha cukrot vittünk volna be, melynek hatására az heves inzulintermelésbe kezd – ebből kifolyólag egészséges, nem cukorbeteg kismamáknak sem ajánlottak, mivel heves éhségérzetet váltanak ki.

Cikkünk tájékoztató jelleggel íródott, nem minősül orvosi szakvéleménynek, illetve nem pótolja a szakorvosi vizsgálatot!