Első terhességben gyakoribb, illetve olyan kismamáknál, akiknek egyébként is magas volt a vérnyomásuk vagy valamilyen érbetegségük van/volt korábban. A preeklampszia kockázatát a méhlepény korai leválása (is) fokozza, pontos okát azonban nem ismerjük.

Tünetek

• 140/90 feletti vérnyomás;
• ödémás arc, kéz;
• kórosan magas fehérjetartalmú vizelet.

Preeklampszia gyanúja áll fönn abban az esetben is, ha a vérnyomás nem haladja meg a fentebb említett értéket, de folyamatos emelkedést mutat a várandósság során.

Kezelés

Az enyhe preeklampsziában szenvedő kismama számára szigorú ágynyugalmat rendelnek, ami általában elég is a javuláshoz. Ha rövid időn belül nem történik változás – vagyis a vérnyomás nem közelít a normális értékekhez – kórházban folytatódik a kezelés.

Súlyos esetben azonnal kórházba utalják a várandóst, ahol az intravénásan adott folyadék és a magnéziumszulfát általában enyhíti a tüneteket, a vérnyomás néhány órán belül a normális szintre süllyed. Ilyen értékek mellett a baba már biztonságosan megszülhető. Ha az előbb említettek ellenére sem állna be javulás, a szülés megkezdése előtt kiegészítő gyógyszeres kezelést is alkalmaznak.

Szülés után – a terhességi magas vérnyomás sokszor a baba születését követő napokban alakul ki.

A baba világrahozatala után – a preeklampszia jeleit korábban nem mutató – kismamákat is szoros megfigyelés alatt tartják, hogy baj esetén a lehető leggyorsabban megkezdhessék a kezelést. A kórházi tartózkodás hetekig is eltarthat, hosszát a kismama állapota – a betegség és a szövődmények súlyossága – határozza meg. A szülés után jelentkező magas vérnyomás akár másfél-két hónapig is fennállhat, ha ennél hosszabb ideig tapasztalható, a babavárástól független eredetű magas vérnyomásról van szó.