A kitolási szakaszban rendkívül extrém nyomó-nyújtó erő éri a teljes medencefenéki izomzatot: a szülőcsatornán való áthaladásakor a baba fejének csavarszerű mozgása a környező szöveteket eltolja egymástól, amely maga után vonja a területen található erek és idegek kisebb-nagyobb sérüléseit. Érthető módon a hüvelyi szülés a medencealapi izomzat kitágulásához, kontrakciós erejének csökkenéséhez is vezethet, a kitolás során az izomzat, a kötőszövet és a beidegződés is sérülhet. Előbbi károsodás átmeneti következménye a szülés után tapasztalható stresszinkontinencia, aranyér vagy a hüvely ideiglenes tágassága.
Hüvelyi gyengeség:
A hüvely érezhető tágassága figyelmeztető jel, komolyan kell venni. Szélsőséges esetben a hüvely izomzatának renyhesége, az összeszorítására, vezérlésére való képtelenség a szexuális élet örömtelenségéhez vezethet.
Stresszinkontinencia:
Hasonló a helyzet, a szülés után átmenetileg szinte minden nőt érint a probléma, azonban nem mindegy, hogy múló kellemetlenségről, avagy tartós, életviteli problémákat is okozó betegségről beszélünk. A leggyakoribb panasz a tüsszentéskor, köhögéskor, nevetéskor vagy sporttevékenység közben jelentkező úgynevezett stresszinkontinencia kialakulása, amely egyrészt a szülés közben elszenvedett sérülések, másrészt a terhesség alatti állandó megterhelés kellemetlen – de nem végérvényes - következménye.
Aranyér:
Bizonyos fokú aranyér sajnos megintcsak törvényszerű a terhesség és a szülés alatt/után - viszont ha valaki már a babavárás előtt is rendszeresen tapasztalta ezt a kellemetlenséget, az figyelmeztető jelzés, hiszen kóros kötőszöveti gyengeségre utalhat.
Ahhoz, hogy az imént említett jelenségek ne váljanak tartóssá, már a szülés után ajánlott elkezdeni a gátizomzat céltudatos tornáztatását (persze a legjobb lenne eleve edzett, ezáltal az ellazulásra is fokozottan képes gátizomzattal nekiindulni a babavárásnak). Az első hetekben végzett gátizomtorna, illetve az életmódbeli ajánlások betartása egyrészt gyorsítja a regenerálódás folyamatát, másrészt meghatározó a későbbiek szempontjából is. A gyakorlást óvatos bemozgatásokkal ajánlott kezdeni, a torna időtartamát és intenzitását a fájdalomérzet és az általános közérzet függvényében kell kialakítani.
A gátizom-gyakorlatok helyes technikáját intimtorna tanfolyamokon, esetleg egyéb audiovizuális anyagok pl. dvd, könyv segítségével sajátíthatod el. Érdemes már a szülés előtt részt venni ilyesmin, ugyanis a gátizomtorna nem csupán az érintett terület regenerálódását gyorsítja, de a szülés során, egész pontosan a kitolási szakban is sokat segíthet, hiszen a megfelelően edzett medencealapi izomzat könnyebben és nagyobb mértékben ellazítható – ám ebben az esetben is érvényes a régi mondás, azaz jobb későn, mint soha, tehát akkor sincs minden veszve, ha csak a szülés után fogsz bele a terület komolyabb edzésébe!
Bárhogy is döntesz, beiratkozol egy tanfolyamra, esetleg veszel egy könyvet vagy egy dvd-t; jobbára hasonló tematikával fogsz találkozni: első körben ismertetik a medencealap környékével kapcsolatos alapvető anatómiai tudnivalókat, vagyis lesz egy elméleti rész, a gyakorlat csak ezután fog következni. A gyakorlati oktatás rendszerint az ún. megéreztetéssel kezdődik, ha ez megy, rendszerint az egyszerű, magas intenzitású szorítások jönnek alapvető testhelyzetben. Ezután fokozatosan épülnek be a tornába az egyre bonyolultabb testhelyzetek, illetve a váltakozó erővel történő, finomabb koncentrációt, több testtudatosságot igénylő szorítások.