KeresésFelhő, kulcsszavak
allergia  alvás  anyaméh  anyaság  anyatej  apa  asztma  baba  babaruha  babatáplálás  bébiétel  betegség  bőr  bőrápolás  bőrvédelem  családi pótlék  családtámogatás  császármetszés  csecsemő  cukorbetegség  depresszió  diéta  divat  dohányzás  Down-szindróma  D-vitamin  egészség  ekcéma  elhízás  ételallergia  étkezés  étrend  fájdalomcsillapítás  fertőzés  fogamzásgátlás  fogantatás  fogyókúra  folsav  genetika  gyed  gyermekprogram  gyermekvállalás  gyes  H1N1  hallás  hányás  hasmenés  hímivarsejt  hízás  hormon  hormonok  hozzátáplálás  ikrek  immunrendszer  influenza  játék  kalcium  köldökzsinórvér  koraszülés  koraszülött  kórház  KRIO Intézet  kutya  láz  lombikbébi  magzat  meddőség  megfázás  menstruáció  mese  mesekönyv  mesterséges megtermékenyítés  munka  munkavállalás  napozás  nátha  nőgyógyász  nyár  őssejt  őssejtbank  őssejtterápia  otthonszülés  ovuláció  pajzsmirigy  párkapcsolat  PCOS  peteérés  programajánló  programok  pszichológia  sperma  spermium  sport  stressz  szerelem  szex  szoptatás  sztármami  szülés  szüléstörténet  születés  születés hete fesztivál  szülőszoba  tanulás  táplálkozás  tápszer  tej  terhesség  termékenység  torna  trombózis  újszülött  ultrahang  utazás  vajúdás  várandósság  védőoltás  vetélés  vitamin  vitaminok 

Tízből négy magyar kisbaba császárral jön világra

2017.06.29.

Világszerte jellemző tendencia, hogy a császármetszések száma évről évre nő, ez részben a műtéti technika és az orvosi ellátás fejlődésével, részben a társadalmi változásokkal magyarázható.

Az elmúlt ötven évben tízszeresére nőtt a császármetszések száma, hazánkban 1996 és 2007 között mintegy 50 százalékkal emelkedett a korábbi évekhez képest. Valóban elég erőteljes növekedés jellemző, az egész világon ez a tendencia  – mondta Szőnyi György szülész-nőgyógyász, a Szülészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság titkára a hirado.hu-nak. Világviszonylatban Kínában, Olaszországban és Latin-Amerikában a legmagasabb, 40-45 százalék fölötti a császármetszések aránya. Egy tavaly készült, Európa 26 országát vizsgáló tanulmányból kiderül, hogy mindez több európai országra is igaz: Cipruson például a gyerekek 52 százalékát segítik világra műtéti úton. Igaz, ez a vizsgálat arra is rámutatott, hogy egy-egy országban mérséklődött ez a szám, ilyen például Svédország, ahol 17 százalék az arány.

Magyarországon a szülések 39 százaléka császárral végződik

Tíz évvel ezelőtt a szülések 24-25 százaléka volt császármetszés, de ez a szám az elmúlt 8-10 évben jelentősen megemelkedett. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai alapján 2013-ban a 82 ezer szülésnek a 36 százaléka, 2015-ben pedig a 85 ezer szülésnek a 39 százaléka volt császármetszés. Jellemzően a központi, komplikáltabb eseteket is ellátó kórházakban nagyobb a műtéti szülések aránya, például a Semmelweis Egyetemen háromezer fölött volt 2015-ben, míg egy kisebb intézményben, például a nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórházban 262 kismama szült tavaly császárral.

Két hét helyett két nap a kórházi ápolás

A császármetszés szükségességét anyai és magzati szempontból is vizsgálják – mondta Szőnyi György. Beszélhetünk akut császármetszésről, amikor szülés közben olyan kritikus helyzet lép föl, ami szükségessé teszi a műtétet. Napjainkban azonban vitathatatlanul megerősödött a preventív szemlélet is, tehát jóval kisebb vészhelyzet esetén is hamarabb döntenek a szülészek a műtét mellett, mint évtizedekkel korábban. Ennek a biztonságigény mellett az is az oka, hogy a műtéti technika és az aneszteziológia lehetőségei is nagyon sokat változtak az elmúlt húsz évben. Régebben egy császármetszés után a kismama közel két hétig maradt kórházban, hosszú volt az ápolási időszak, és a műtéti eljárás miatt a gyógyulás is sokkal több időt vett igénybe. Manapság két napot kell a kismamának a kórházban tölteni a műtét után, amennyiben semmilyen komplikáció nincsen.

Sokan egyszerűen félnek a szüléstől, a fájdalomtól

A társadalmi változásokkal együtt jelennek meg újabb és újabb trendek is. Ilyen volt a 10-15 évvel ezelőtt "divatossá vált" alternatív szülés, amikor a legtöbb kismama arra vágyott, hogy a lehető legtermészetesebb módon, mégis a kórházi körülmények adta biztonságban szülhesse meg a gyermekét – magyarázta a szakember. Számos észak-európai országban most is nagyon népszerű a szülésnek ez a módja, ezért is lehetséges például, hogy a svédeknél, a hollandoknál alacsony a császármetszések száma. Természetesen Magyarországon is sokan választják az alternatív szülést, de egyre emelkedik azoknak a nőknek a száma, akik egyszerűen maguk kérik, hogy császármetszéssel szülhessenek – mondta Szőnyi György. Ennek egyik jellemző oka, hogy sokan egyszerűen félnek a szüléstől, a fájdalomtól. A magánintézmények többsége pedig – hazánkban is és a világon is – általában enged az anyai aggodalomnak. A végleges döntés előtt persze a szakemberek mindig elmagyarázzák a császármetszést minden különösebb orvosi indok nélkül kérő kismamáknak, hogy mivel jár ez a hasi műtét és milyen esetleges szövődményei lehetnek.

Egyre később vállalnak gyereket a nők

A programozott császármetszések száma is emelkedik – mondta Szőnyi György. Az okot abban látja, hogy míg 2002-ben a 20 és 25 évesek között volt a legnagyobb a szülési hajlandóság, addig 2012-ben már a 30 és 35 éves nők között – tehát az első gyermeküket szülő nők lényegesen idősebbek. Emiatt viszont több komplikációval, szövődménnyel kell számolni a várandósság alatt és a szülés levezetése során. A 35 éves kor feletti szülés pedig önmagában is indikációja lehet a császármetszésnek.

Forrás: M1 Híradó

Fotók: Bigstock

Ha tetszett a cikk, kérjük értékeld!
A cikket eddig 10 látogató értékelte, átlagosan 2.60 ponttal.
Hasonló témában még több cikket!
Berakom a kedvenc cikkeim közé!
Kapcsolódó cikkeink