Dr. Fazekas Ildikó szerint, aki 1998-ban a Magyar Reklám Szövetség alelnöki posztját cserélte fel az Önszabályozó Reklám Testület főtitkári pozíciójára, a hirdetők nem szeretik a valós tartalom nélküli egyesületeket, azaz a piac kontroll alatt tartja a marketingnek ezt a fajtáját. A reklámszabályozás ma már nagyon komoly, a fogyasztónak tudatában kell lennie, ha reklámhatás éri - teszi hozzá.

2006-ban az Európai Unió szigorú élelmiszerdirektívája is helyben hagyta a termékek egyesületi ajánlását, tehát a jelenség maga nem szabálytalan vagy etikátlan - válaszolja a közgazdász végzettségű reklámszakember a TudatosVásárló.hu kérdésére. Az ajánló azonban csak egyesület lehet - élelmiszereken nem szerepelhet például egyedi orvos ajánlása -, az egyesület pedig maga döntheti el, hogy milyen reklámhoz adja a nevét, mi fér bele az imidzsébe.

Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének (MAVE) elnöke szerint egyenesen hasznos, ha a vásárló szakember tanácsa alapján vásárol, természetesen ehhez az kell, hogy a szakember valódi legyen. A MAVE ajánlása valóban fel is tűnik néhány bébiételen és babaápolási terméken, de mint az elnöknő elmondja, sokkal többen keresik meg őket, mint ahány céggel aztán szerződést kötnek. Az elmúlt tíz év során csak 2-3 vállalattal egyeztek meg, ötször ennyit viszont elutasítottak.

A védőnők egyik sikerét is megemlíti Csordás Ágnes: egyéves tárgyalás után elérték egy őket megkereső cégnél, hogy az egyesület által is jó minőségűnek ítélt bébiételük receptúráját hozzáigazítsák a szakmai módszertani levélben foglaltakhoz, a dobozára pedig ráírták, az a legjobb, ha 6 hónapos koráig csak anyatejet fogyaszt a gyermek. A bébiétel ugyanis szabadpolcos termék, és sokszor egyszerűbbnek tűnik a babát azzal etetni. A szoptatás a legegyszerűbb táplálási mód, de nem mindig zökkenőmentes 6 hónapig (és azon túl) fenntartani - teszi hozzá a védőnő -, csak a kismamák kevéssel több mint a fele tudja betartani, hogy fél évig kizárólag anyatejjel táplálja gyermekét.

Az egyesület megvizsgálja a hozzájuk folyamodó cégek termékeinek szakmai hátterét, a gyártási technológiát, valamint azt, hogy az összetevők megfelelnek-e a szakmai kollégium protokolljában rögzített elveknek. Minden céggel - millió forintos nagyságrendű - egyedi szerződést kötnek, amiben rögzítik, hogy az azonnali hatállyal felbontható, ha időközben a termékről új kutatások fényében kiderül valami kedvezőtlen tény. Ilyenre azonban Csordás Ágnes elmondása szerint eddig nem volt példa.

A talán legtöbb termékajánlót kiadó Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége is komolyan utánanéz a nála pályázó cégeknek. Antal Emese, a szövetség elnöke elmondja, hogy minden esetben összehívnak egy ad hoc szakértői csapatot, amelynek összetételét a vizsgált termék szabja meg, így lehet benne dietetikuson kívül orvos, élelmiszerkémikus vagy agrármérnök is.

A szakértők bekérik a cégtől a termék specifikációját, gyártmánylapját, utánanéznek a kutatási eredményeknek, és mint az elnöknő elmondja, csak a kérelmezők harmada-negyede kapja meg a jogot az MDOSZ-logó feltüntetésére. Általában egy évre kötnek szerződést, ezalatt folyamatosan tartják a kapcsolatot a cégekkel, akik ha változtatnak a terméken, kötelesek az új terméklapot is beküldeni a szövetségnek. A szerződések anyagi oldaláról Antal Emese nem kívánt nyilatkozni.

Vannak azonban olyan vállalatok is, amelyek fantomszervezetek ajánlásával hirdetik termékeiket, vagy létező szervezetek nem létező ajánlásával. Így például érdemes tudni, hogy ha egy árun vagy egy szolgáltatás hirdetésén a Magyar Orvosi Kamara (MOK) ajánlása szerepel, az hazugság. Mint Gyenes Géza, a MOK főtitkára kifejti, a kamarának nem dolga, nincs is hozzá joga, hogy efféle minősítést adjon ki. Aki ilyesmit állít, az meg akarja téveszteni a fogyasztót, és be kell perelni - teszi hozzá.