A pontos okok nem, csupán bizonyos hajlamosító körülmények ismertek:

• Elsőszülő nőknél, illetve olyan anyáknál, akik előző gyermeküket is "túlhordták", az átlagosnál valamivel gyakrabban fordul elő terminustúllépés.
• A medence tágassága is fontos tényező: ha a kelleténél szűkebb a kismama medencéje, akkor a magzat nem tud olyan testhelyzetet felvenni, amelyben a feje megfelelően beilleszkedhetne a szülőcsatornába - ebben az esetben elmarad a méhszájban található idegvégződések ingerlése, következésképp a méhösszehúzódások sem jelentkeznek.

Miért veszélyes?

Már a terminustúllépés is komoly kockázatokkal jár, mert a méhlepény csak adott ideig képes megfelelően ellátni a magzatot, aztán elöregszik. A gyenge keringésű méhlepényből kevesebb tápanyagot és oxigént kap a baba szervezete, ami a szülés megpróbáltatásai  alatt – amikor amúgy is romlik a méhlepény vérkeringése – kritikus lehet. Továbbá fogy a magzatvíz, így könny(ebb)en a baba és a méhfal közé szorulhat a köldökzsinór - az ebből adódó oxigénhiány miatt bélgörcs léphet fel, ürülék (mekónium) kerülhet a magzatvízbe.

Ha a normálisnál kevesebb a magzatvíz, akkor a has körtérfogata, illetve a méh, ebből következően a pocak is kisebb, mint ahogyan az a terhességi kor alapján várható lenne. Az orvos ultrahangos vizsgálat segítségével állítja fel a pontos diagnózist, a kismama csupán a megszokottnál gyengébb, esetleg fájdalmas magzatmozgásokat érzékel ilyenkor.

Ha a vizsgálati eredmények kórosak vagy a terminus teljesen biztos, a szülést művi úton azonnal beindítják

A szülés várható időpontjától fogva naponta végeznek CTG vizsgálatot, esetleg amnioszkópiát és áramlásvizsgálatot. Ultrahanggal meghatározzák a kisbaba nagyságát, a méhlepény érettségét és a magzatvíz mennyiségét. Folyamatosan figyelik a magzati mozgást is, ez sokat elárul, hiszen az oxigén- és tápanyaghiányos baba szinte mozdulatlan. Ha a vizsgálati eredmények kórosak vagy a terminus teljesen biztos, a szülést művi úton azonnal beindítják. Ez történhet burokrepesztéssel, infúzióval vagy méhszájba helyezett gyógyszerrel, de végezhetnek császármetszést is (méhszáj éretlensége miatt).

A szülésindításnak is megvannak a maga kockázatai, ezért az orvos mindig alaposan mérlegeli a beavatkozás előnyeit/hátrányait, mielőtt döntene. Általában csak akkor indítják meg mesterséges úton a szülést, ha a baba vagy a mama élete veszélybe került, burokrepedés történt, fertőzés lehetősége áll fenn, stb.

A szülésindítás hátrányai

A külső beavatkozás – oxitocin és prosztaglandin adagolásának – hatására a természetesnél erősebb ingerek érik a méhizomzatot, amely törvényszerűen hevesebb, fájdalmasabb összehúzódásokkal reagál a stimulációra. Az erős összehúzódások fokozott vérellátást igényelnek, így veszélybe kerülhet a baba oxigénellátása. Ritkán előfordulhat, hogy begörcsöl a méh. Az indított szülések gyakrabban végződnek császármetszéssel, mert bár a kontrakciók erősek, a méhszáj tágulása mégsem halad megfelelő ütemben, így nem lehetséges természetes úton világra hozni a babát.