KeresésFelhő, kulcsszavak
allergia  alvás  anyaméh  anyaság  anyatej  apa  asztma  baba  babaruha  babatáplálás  bébiétel  betegség  bőr  bőrápolás  bőrvédelem  családi pótlék  családtámogatás  császármetszés  csecsemő  cukorbetegség  depresszió  diéta  divat  dohányzás  Down-szindróma  D-vitamin  egészség  ekcéma  elhízás  ételallergia  étkezés  étrend  fájdalomcsillapítás  fertőzés  fogamzásgátlás  fogantatás  fogyókúra  folsav  genetika  gyed  gyermekprogram  gyermekvállalás  gyes  H1N1  hallás  hányás  hasmenés  hímivarsejt  hízás  hormon  hormonok  hozzátáplálás  ikrek  immunrendszer  influenza  játék  kalcium  Karácsony  köldökzsinórvér  koraszülés  koraszülött  kórház  KRIO Intézet  kutya  láz  lombikbébi  magzat  meddőség  megfázás  menstruáció  mese  mesekönyv  mesterséges megtermékenyítés  munka  munkavállalás  napozás  nátha  nőgyógyász  nyár  őssejt  őssejtbank  őssejtterápia  otthonszülés  ovuláció  pajzsmirigy  párkapcsolat  PCOS  programajánló  programok  pszichológia  sperma  spermium  sport  stressz  szerelem  szex  szoptatás  sztármami  szülés  szüléstörténet  születés  születés hete fesztivál  szülőszoba  tanulás  táplálkozás  tápszer  tej  terhesség  termékenység  torna  trombózis  újszülött  ultrahang  utazás  vajúdás  várandósság  védőoltás  vetélés  vitamin  vitaminok 

Ultrahang-kisokos

Amit a várandósság alatti ultrahangvizsgálatokról tudni érdemes - hasznos információk egy helyen!

2011.11.30.
Ultrahang-kisokos

Mit vizsgálnak a genetikai ultrahangon? Mi az a babamozi? Miben különbözik a két eljárás? Hogyan kell értelmezni a leleteket? Hogyan működik a 4D-ultrahang? – és még sok hasonlóan izgalmas kérdésre ad választ alábbi összeállításunk, olvass tovább, érdemes!

 

Négy ultrahangos alapvizsgálatot irányoz elő a terhesgondozás, ezeket a társadalombiztosítás terhére, térítésmentesen veheti igénybe a kismama. Azonban ezek a vizsgálatok a baba egészséges fejlődését hivatottak igazolni, itt – ellentétben a szülők nagy kedvencével, a babamozival – nem csak a gyönyörködésé a főszerep.

Mikor (és miért) kerül sor a szűrésekre?

  • Az első ultrahangvizsgálat a 11. és a 14. terhességi hét között esedékes, ilyenkor kerül sor – a baba pontos testméreteinek meghatározása mellett – a Down-szindróma előszűrésére is.
  • Röviddel ezután, a 18-20. hét tájékán következik a genetikai ultrahang. Ismételten megmérik a babát, ellenőrzik, hogy megfelelően fejlődnek-e végtagjai, főbb szervei (vese, szív, gyomor, agy) valamint, hogy záródik-e a gerince. A magzatvíz mennyiségét is megfigyelik: rendellenességre utalhat, ha több, vagy épp ellenkezőleg, esetleg valamivel kevesebb, mint kellene. A túl kevés magzatvíz a húgyutak/belek fejlődési zavaraira, a túl sok pedig szívfejlődési rendellenességre, záródási problémákra, cukorbetegségre, illetve valamilyen fertőzésre utalhat. (Ha előzőleg amniocentézisen esett át a kismama, szintén több lehet a magzatvíz, mindez természetes, nincs miért aggódni.) Továbbá megállapítják a szülés várható időpontját, és – ha korábban történt már vetélés – hüvelyi ultrahang segítségével ellenőrzik a belső méhszáj állapotát is.
  • A harmadik vizsgálat alkalmával a méhlepény érettségét és a magzatvíz mennyiségét nézik elsősorban. Bizonyos tényezők, mint például az anyai cukorbetegség, a vérnyomásproblémák vagy a dohányzás idő előtt elöregíthetik a méhlepényt. A méhlepény elmeszesedése veszélyezteti a baba tápanyag- és oxigénellátását; ha aggasztó eredményeket mutat az ultrahang, áramlásvizsgálatot végeznek, hogy meggyőződhessenek arról, megfelelő-e a pici vér-és oxigénellátása. A baba fekvését is figyelik, de ennek még nincs különösebb jelentősége, bármikor változhat.
  • Az utolsó vizitre a 36. terhességi hét körül kerül sor, itt ismét meghatározzák a szülés várható időpontját, a baba súlyát, elhelyezkedését. Ha volt már császármetszése a kismamának, alaposan megvizsgálják a műtéti heget, egészen pontosan hegszétválásra utaló jeleket keresnek. Áramlásvizsgálat is történhet, amennyiben az orvos úgy látja szükségesnek.

Hogyan kell értelmezni a leleteket?

A terhességi kor, a szülés várható időpontja vagy a pocaklakó pontos testméretei is szerepelnek a felbecsülhetetlen értékű leleteken, azonban kibogarászásukhoz elkél némi segítség, íme:

Terhességi kor
AVERAGE US GA: a méretek alapján számított terhességi kor
GA (LMP): az utolsó menstruáció alapján számított terhességi kor

A szülés várható időpontja
EDD (AVERAGE US GA): a szülés várható időpontja a méretek alapján
EDD BY LMP: a szülés várható időpontja az utolsó menstruáció alapján
LMP: az utolsó menstruáció időpontja

A baba adatai
EFW HADLOCK: becsült súly
CRL (Crown Rump Lenght): ülőmagasság
BPD (BiParietalis Diameter): fejátmérő (keresztirányban a homlokcsonttól)
HC (Head Circumference): fejkörfogat
TAD és APD (Trans Abdominalis Diameter és Anterior - Posterior Diameter): a mellkas átmérője
AC (Abdominal Circumference): haskörfogat
HUM (Humerus Length): a felkarcsont hossza
RAD: alkarcsont hossza
FL (Femur Length): a combcsont hossza
TIB: sípcsont hossza
NT (nuchal translucency): tarkóredő vastagsága
NB (nasal bone): orrcsont
OFD vagy FOD (Occipito Frontalis Diameter): a homlokcsont és a tarkó közötti távolság

A méhlepény érettsége, öregedése
0: sima magzati felszín - homogén szerkezet
1: enyhén hullámos felszín - mészszemcsék közel a magzati felszínhez
2: szabdalt felszín - mészlerakódások az anyai felszín felé tolódnak
3: érett lepény - fészkes mészlerakódások

Gyakori a téves riasztás!

A más-más képfelbontási sajátosságok, vagy a vizsgálatot készítő szakemberek eltérő mérési technikái bizony sok, de a legtöbbször szerencsére felesleges riadalmat okoznak a leendő szülőknek:

  • Vesetágulat - általában spontán rendeződik a szülés után. Többnyire a 18-20. héten szokták észrevenni, kisfiúknál jóval többször fordul elő.
  • Agyi ciszták - a második harmadban gyakoriak. Ha felszívódnak, és a kontrollvizsgálaton már nem láthatóak, semmi ok az aggodalomra. Ellenkező esetben vérvizsgálattal kell tisztázni, hogy állhat-e toxoplazma fertőzés a ciszták megjelenésének hátterében.
  • Orrcsont – Látható? Nem látható? A Down-kóros babáknál a 11. és 14. hét között végzett ultrahangvizsgálaton általában még nem látszik az orrcsont, de... jól látható orrcsonttal is születnek Down-szindrómás csecsemők. Az orrcsont láthatósága, pontosabban ennek hiánya csak egy a kockázatra utaló jelek közül, ráadásul jóval nehezebben értékelhető (látható), mint a tarkóredő vastagságának mértéke.
  • A tarkóredő vastagsága - szintén a 11. és 14. hét között vizsgálják, szintén nem ad 100 százalékos eredményt. Bár jól mérhető, a különböző géptípusok képfelbontási sajátosságai, illetve a vizsgálatot készítő szakemberek eltérő mérési technikái miatt igen változatos eredmények születhetnek. Pl. 3-4 mm fölötti tarkóredő vastagságnál beszélünk fokozott Down-kockázatról, azonban sok orvos már 2,5 mm fölötti eredménynél genetikai vizsgálatra küldi a kismamát. Nem utolsó sorban – ugyanúgy, mint az orrcsont láthatóságának esetében – normál értéknél vastagabb nyaki redővel is születnek teljesen egészséges gyermekek, és sajnos ideális méretű tarkóredő mellett is lehet Down-szindrómás a kisbaba.
  • A belek rajzolata kiemelkedik az ultrahangkép más részeihez képest - mindez annak tudható be, hogy valamiért teltek a belek a vizsgálat elvégzésének pillanatában; baj csak akkor van, ha ez állandósul. Az utóbbi problémát nem kizárólag a Down-szindróma idézheti elő (pl. ürítési zavarok - zárt vagy hiányzó végbélnyílás - is okozhatják).

Mi az a babamozi?

A 90-es évek közepe óta létezik a háromdimenziós ultrahang, ami térhatású, de statikus képeket készít a fejlődő magzatról. Napjainkban azonban már lehetőség van az ún. 4D ultrahang vizsgálatra is, melynek segítségével a baba mozgásai is megfigyelhetővé válnak, így a leendő szülők bepillantást nyerhetnek a méhen belüli élet eddig rejtett pillanataiba. A kétdimenziós ultrahangnál egyszerre egy síkmetszet látható, háromdimenziós felvétel esetén egyszerre több síkot tapogat le, majd rak össze egy képpé a gép. A 4D ultrahanggal pedig háromdimenziós felvételeket láthatunk gyorsan egymás után, ugyanis itt az idő a negyedik dimenzió. Attól függően, hogy mikor végzik a vizsgálatot, láthatóvá válnak a fejlődő gyermek grimaszai, arcvonásai, ahogy rúg, fordul vagy alszik; a vizsgálat alkalmával filmfelvétel és néhány fotó is készül emlékbe.

Mikor érdemes mozizni?

A 10. hét előtt nincs magzatmozgás, ilyenkor a két- és háromdimenziós ultrahang a megfelelő diagnosztikai eszköz, később bármikor végezhető, de érdemes várni addig, amikor már határozott mozgásokat végez a baba.

Ha tetszett a cikk, kérjük értékeld!
A cikket eddig 9 látogató értékelte, átlagosan 5.00 ponttal.
Hasonló témában még több cikket!
Berakom a kedvenc cikkeim közé!
Kapcsolódó cikkeink
Új hozzászólás

Min. 3, max. 8 karakter, csak a magyar abc betűi

Hozzászólások
Még nincsenek hozzászólások