A terhesség tulajdonképp a beágyazódással kezdődik, az ezt megelőző napokban pusztán kémiai értelemben létezik, illetve meglehetősen kétesélyes, hogy valóban megmarad-e: a megtermékenyített petesejtek közel fele ugyanis elpusztul a beágyazódási kísérlet során.

A pecsételő vérzés általában jót jelent

Az osztódó sejtcsomó szűk két hétig vándorol a női szervezetben: a megtermékenyített petesejt nagyjából három nap alatt jut el a méh üregébe, aztán tovább várakozik, mert a beágyazódás csak körülbelül 7-8 nappal a tüszőrepedés után kezdődhet el. Ez a folyamat szintén napokat vesz igénybe, pecsételő vérzés ilyenkor szokott jelentkezni, vagyis pontosan akkor, amikor a valódi menstruáció is esedékes lenne. A kettőt – a valódi menstruációt és a pecsételő vérzést - egyébként nehéz összekeverni, a vérzés enyhe intenzitása és rövid lefolyása árulkodó jel lehet.

A beágyazódáskor tapasztalható vérezgetést nehéz összetéveszteni a menstruációval:

Amennyiben gyenge barnás-rózsaszínes váladékozást érzékelsz, és nem folyamatosan, csak pecsételő jelleggel, illetve nem társul mindehhez semmilyen egyéb tünet (nem görcsölsz), akkor lehetséges, hogy a leendő baba beágyazódása okozza a panaszokat, azonban figyelned kell tested jelzéseire, mert az sem kizárt, hogy a vérezgetés ("barnázás") a kezdődő vetélés egyik első jele.

Kisebb vérzések az első trimeszterben: előfordulhatnak, de…

Annak ellenére, hogy nem ritka a vérezgetés a terhesség elején, minden esetben a végére kell járni, ki kell deríteni az okát, hogy idejében kizárhatóak legyenek az olyan életveszélyes állapotok, mint például a méhen kívüli terhesség.

Bizonytalan eredetű vérzés esetén a nőgyógyász ultrahangvizsgálatot végez, hogy megállapíthassa, zárt-e vagy nyitott a méhszáj, illetve azt, hogy él-e a magzat. Hormonvizsgálat is történik, melyet a vérzést követő napokban többször is megismételnek.