Vigyázz a babád szívére!
Várszegi Viktória
2014. szeptember 29.

A Szív Világszövetsége (WHF) kezdeményezésére 2000 óta a világon mindenütt egyszerre – idén szeptember 28-án – rendezték meg a Szívünk Napját. A szív- és érrendszeri betegségek ellen akkor lehet igazán hatásos a harc, ha már a gyermek születése előtt, vagy kisgyermekkorban elkezdődik.

A WHO adatai szerint az utóbbi évtizedekben a fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek állnak a halálozási statisztikák élén. Az ezredforduló utáni években a világon évente mintegy 17 millió ember halt meg ilyen betegségekben, amely az össz-halálozás 29 százalékát jelentette. Számítások szerint 2020-ra ez az arány 37 százalékra fog emelkedni, ennek legfőbb oka az, hogy a fejlődő országokban nő a megbetegedések és a halálozások száma.

A szív- és érrendszeri betegségek Magyarországon is több áldozatot szednek, mint valamennyi más betegség, baleset és egyéb halálok együttesen, holott ezek a betegségek a kisgyerekkori helyes táplálkozással megelőzhetők lennének.

"Ezeknek a betegségeknek a kialakulásában a genetika jelentősége lényegesen kisebb, mint azt korábban gondoltuk. Az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód mellett csak kis mértékben hibáztathatjuk tehát örökölt génállományunkat a felnőttkori betegségeinkért" – állítja Dr. Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke.

Valójában már gyermekkorban sok minden eldől, hiszen a fogantatástól számított első 1000 nap egy életre meghatározó. Ilyenkor alakul ki a zsírsejtek száma, ami felnőttkortól lényegében már nem is változik, ezért az első évek meghatározzák az elhízásra való hajlamot is. Ez az időszak továbbá maradandóan befolyásolhatja a gyerekek szívérrendszeri betegségre és cukorbetegségre való hajlamát, felnőttkori súlyukat és várható élettartamukat.

"Akár évekkel is meghosszabbíthatnánk gyermekeink életét, ha már annak első 1000 napjában kellő figyelmet fordítanánk megfelelő és egészséges táplálkozásukra. Minden gyermeknek joga van az egészséges felnőttkorhoz" – figyelmeztet Dr. Takács István.

Az első 1000 nap:

Az első 1000 napban a gyermekek egész életüket meghatározó fejlődésen mennek át. A terhesség ideje alatt magzatként, majd életük első éveiben szervezetükben soha meg nem ismételhető minőségi és mennyiségi változások mennek végbe. Életünk első 1000 napjában a legintenzívebb a kognitív területek – mint a gondolkodás, a nyelvi képességek, az emlékezet – fejlődése, de ebben az időszakban alakul ki a bélflóra és az immunrendszer is. Ekkor válik véglegessé a zsírsejtek száma, ami meghatározza a későbbi elhízásra való hajlamot. Az első 1000 nap kritikus a felnőttkori csontsűrűség, magasság és vérnyomás szempontjából is, azaz hosszú távon ez az időszak döntően befolyásolja a gyermek későbbi életét, egészségét. Megfelelő táplálkozással csökkenthető például a szív- és érrendszeri megbetegedések, illetve a cukorbetegség kialakulásának kockázata is. A Magyar Primer Prevenciós Orvos Egyesület – a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társasággal együttműködve – éppen azért kezdeményezte az Első 1000 nap programot, hogy erre a kiemelten fontos időszakra felhívják a társadalom és a szakma (orvosok, védőnők) figyelmét.

www.elso1000nap.hu