Annak ellenére, hogy mára megkérdőjelezhetetlenné vált a terhességi vitaminok szerepe a velőcső-záródási rendellenességek megelőzésében, mégis viszonylag kevesen, a nők mindössze 30-50 százaléka szed folsavkészítményeket a fogamzást megelőzően. Ebből adódóan, illetve az általánosan jellemző folsavhiányos állapot miatt az egészségügyi szakemberekben már felmerült a folsavval dúsított élelmiszerek bevezetésének gondolata is, de annak hatását még vizsgálják, hogy hogyan hatna a folsav (túl)adagolás azokra, akiknek nincs szüksége nagyobb mennyiségben erre a vitaminra.

Nyugodtan kijelenthető, hogy lehetetlen a terhesség első harmadában szükséges folsavmennyiséghez a táplálkozás útján hozzájutni, ráadásul – minden egyéb vitaminnal szemben – már több kutatás során is bebizonyosodott, hogy a mesterségesen előállított készítményekben található hatóanyagokat könnyebben építi be a szervezet, mint a folsav természetes változatát. A várandós kismamák folsavszükséglete jelentősen megemelkedik, ez pedig – hiába így lenne a legideálisabb – gyakorlatilag nem fedezhető természetes úton, ráadásul a nők többsége eleve folsavhiányos a várandóssága előtt: a terhesség előtti időszakban naponta minimum 0,4 mg folsav szedése ajánlott, a terhesség első harmadában pedig ennél valamivel több, 0,6 mg - egy egészséges étrendet követő nő naponta átlagosan 0,2 mg folsavat visz be szervezetébe, ez mindössze a fele a babatervezés időszakában ajánlott mennyiségnek!

Az A- és B-vitaminok külön szedése nem javasolt a terhesség alatt, más vitaminokkal kapcsolatban nincs ilyen probléma, de itt is figyelni kell a mennyiségekre, a túladagolás, mint minden más esetben, most is kerülendő.

Hiába vízben oldódó, tehát elvileg nem lehet túladagolni, mégsem ajánlott extrém - napi 2000 milligrammnál nagyobb - mennyiségben szedni a C-vitamint, mert egyes vizsgálatok szerint növelheti a koraszülés kockázatát.

E-vitaminból napi 10-15 mg az ajánlott mennyiség, túladagolását egyes szívfejlődési rendellenességekkel is kapcsolatba hozták már a kutatók.

A D-vitamin külön adagolása megint csak azokban az esetekben szükséges, ha feltételezhetően hiányt szenved belőle a szervezet. Normál testsúlyú, szabad levegőn eleget tartózkodó kismamák esetében – különösen a napsütéses évszakokban – nem jellemző a hiányállapot, azonban megfigyelték, hogy az ideálisnál valamivel magasabb BMI-vel rendelkező nők gyakrabban szorulnak D-vitamin pótlásra, ezért bizonyos szituációkban, legfőképp, ha valamivel többet mutat a mérleg a megengedettnél, ajánlott D-vitamint szednie a kismamának

Miben? Mi? 

Bogyós gyümölcsök
Nagy mennyiségű természetes antioxidáns található bennük (különösen a piros színű gyümölcsökben), gazdagok C-vitaminban, káliumban és az emésztés szempontjából létfontosságú rostokban.

Narancs
Valami miatt egy narancs elfogyasztása sokkal jótékonyabb hatású a szervezetünkre, mintha ugyanazt a mennyiségű C-vitamint tabletta formájában vennénk magunkhoz.

Banán
Káliumban és magnéziumban gazdag, így jótékony hatással van a szívre és a keringési rendszerre, illetve a csontjainkat is védi. Segít ellensúlyozni a vizeletürítéssel járó kalciumveszteséget, kiváló antioxidáns, és bizonyos összetevőinek köszönhetően pedig remek hangulatjavító, valamint a székrekedés ellen is hatékony fegyvernek bizonyul – rendszeres fogyasztása mindenképp ajánlott!

Brokkoli
A hüvelyesekhez hasonlóan, kiváló folsavforrás, de magas kalcium és béta-karotin tartalma miatt is kihagyhatatlan a pocakos étrendből.

Hüvelyesek
A bab, a lencse, stb. amellett, hogy rostban gazdagok, rengeteg proteint, kalciumot és cinket, valamint a baba egészséges fejlődése szempontjából elengedhetetlen folsavat is nagy mennyiségben tartalmaznak.

Teljes kiőrlésű gabonafélék
A teljes kiőrlésű gabonából készült élelmiszerek a kiegyensúlyozott táplálkozás egyik alappillérének is tekinthetőek. Könnyű megemészteni őket, kevésbé hizlalnak és nem utolsósorban több létfontosságú vitamint és ásványi anyagot is tartalmaznak.

Tejtermékek
A tej elsődleges kalciumforrás, emellett magas foszfortartalommal rendelkezik, illetve jelentős mennyiségű A-, B- és D-vitamin is található benne. Viszont fontos tudni, hogy szervezetünk csak részben képes hasznosítani a kalciumot; a felszívódás sikeressége függ az elfogyasztott élelmiszer fajtájától, valamint más, a kalcium beépüléséhez szükséges anyagok, elsősorban a D-vitamin jelenlététől. A D-vitamin segíti a csontosodás folyamatát - fokozza a kalcium felszívódását a belekben – és fontos szerepe van a szervezet általános védekezőképességének alakulásában is. Megjegyzendő, hogy a tejtermékek mellett, a leveles zöldség- és fűfélék is nagyon sok természetes kalciumot tartalmaznak, de az olajos magvak (mandula, mogyoró, stb.), a hüvelyesek (zöldbab, feketebab, borsó), a hagyma, a zeller, az avokádó vagy a szezámmag is a kalciumban gazdag élelmiszerek közé sorolhatóak.
Figyelem: a pasztörizálatlan tej lisztéria baktériumot tartalmazhat, mely korai terhességnél emeli a vetélés kockázatát! A lisztéria képes átjutni a méhlepényen, ami fertőzéshez, súlyos esetben vérmérgezéshez vezethet. Minden esetben győződjünk meg róla, hogy a tej, amit fogyasztunk, pasztőrözött!

Tojás
Rengeteg létfontosságú aminosavat, vitamint és ásványi anyagot tartalmaz – de nyers tojást soha ne fogyasszuk!

Sajtok
A sajtkészítmények mindenképp ajánlatosak magas magnézium-, foszfor- és kalciumtartalmuk miatt, azonban nem árt velük kapcsolatban az óvatosság. Az importált lágy sajtok azonban lisztéria baktériumot tartalmazhatnak, ezért a következő sajtok fogyasztását ajánlatos elkerülni: brie, camembert, rokfort, feta, goronzola, és a mexikói típusú sajtok - kivéve persze abban az esetben, ha pasztörizált tejből készültek.

Marhahús
Sok cink és vas található benne, emellett tele van proteinnel és B6-vitamin tartalma is igen jelentős; viszont a nyers, illetve a hideg hús fogyasztása - a már említett lisztéria baktérium okozta fertőzés miatt - nem ajánlott.

Tenger gyümölcsei
A tengeri halakban található omega-3 zsírsavak lényeges szerepet játszanak az idegrendszer fejlődése során, fogyasztásukkal kapcsolatban mégis különös óvatosság javasolt:
- Azon halak fogyasztását mindenképp kerülni kell, melyek magas koncentrációban tartalmaznak higanyt; a higany késleltetheti a magzat fejlődését és agykárosodást okozhat. A nagyobb, világos húsú konzervtonhal általában kevesebb higanyt tartalmaz, de ez is csak mértékkel ajánlott.
- A fagyasztott, füstölt tengeri halak gyakran lisztériával szennyezettek, ezért ezeket is kerüljük (biztonságosan fogyaszthatjuk jól átfőtt étel részeként). Konzerv vagy a pulton tárolt füstölt halakat viszont bátran ehetünk!
- A szennyezett tavak és folyók halai nagy mennyiségben tartalmaznak poliklórozott bifenileket, melyek az emberi szervezetben daganatos megbetegedéseket és magzatkárosodást okozhatnak. Ezek elsődlegesen azok a halak, melyek helyi tavakban és folyókban fordulnak elő: sügér, lazac, csuka, pisztráng.
- A legtöbb betegséget a rákfélék okozzák; ilyenek az osztriga, a kagyló és a kékkagyló. A főzés segít megelőzni néhány fertőzést, de az algákkal és az algavirágzással összefüggőeket nem.

Cikkünk kizárólag tájékoztató jelleggel íródott, nem minősül orvosi szakvéleménynek, illetve nem pótolja a szakorvosi vizsgálatot!