A két leggyakoribb, egyben legveszélyesebb kiváltó ok a rotavírus- illetve a szalmonella-fertőzés:

Életünk során többször is átesünk rotavírus-fertőzésen, ami csecsemő- és kisgyermekkorban jelenti a legnagyobb veszélyt - az ismétlődő hányásos, hasmenéses epizódok, illetve a magas láz drámaian hamar, akár néhány óra leforgása alatt is kiszáradáshoz vezethetnek.

Sajnos az, hogy nem jár közösségbe a gyermek, nem jelent automatikus védelmet. Bárki, akivel kapcsolatba kerül a pici, megfertőzheti őt, lévén, hogy viszonylag gyakori megbetegedésről van szó. Hathatós védelmet a – szájon át beadandó – rotavírus elleni védőoltás nyújt egyedül.

A kisgyermekkori – és időskori – hasmenéses megbetegedések második leggyakoribb kiváltó oka a szalmonella-fertőzés. Maga a baktérium a tojás belsejében, annak külső héján és a baromfihúsban érzi magát a legjobban, de tulajdonképp bármilyen ételre rákerülhet, sőt akár vízzel vagy érintés útján is átadódhat.

A szalmonella baktériumot az alapos sütés-főzés pusztítja el, így a kielégítően hőkezelt ételek nem jelenthetnek veszélyt. A teljes egészében felforralt, illetve – ételhőmérővel ellenőrizhetően – a belsejében is minimum 75 fokos élelmiszerek már "ártalmatlanok" (legalábbis a szalmonella-fertőzés szempontjából).

Ételallergia is okozhatja – anyatejes babáknál sem kizárt!

Sokszor nem, illetve csak enyhe tüneteket okoz, ha a baba első ízben találkozik a számára veszélyes allergénnel - tehát a súlyos reakciók többnyire megelőzhetőek a fokozatosság elvének betartása mellett, vagyis elébe mehetünk a bajnak, ha csak apránként vezetjük be az új élelmiszereket a pici étrendjébe.

Allergiára hajlamos csecsemők esetében akár az anyatejen keresztül átjutó apró ételmolekulák is kiválthatják a tüneteket. A megoldást a galibát okozó ételféleségek kiiktatása jelenti (jellemzően a tejtermékek okozzák a zavart).

Jó tudni!

• Ételallergia esetén a hasmenés vagy a hányás mellet gyakran valamilyen kiütés is jelzi a problémát.
• Jellemzően a fehérjék, a gabona, a tej, a tojás és a hal fehérjéi váltanak ki allergiás reakciót.
• Különös óvatosság ajánlott, ha van a családban allergiás, ekcémás vagy asztmás beteg!

Antibiotikumos kezelés után

Az antibiotikumok lerombolják az egészséges bélflórát, melynek következtében gyakorlatilag törvényszerű a hasmenés. Tenni ellene egyrészt a szoptatás segítségével, másrészt speciális – orvos által elrendelt - bélflóra-visszaállító készítményekkel lehet.

Mire ügyeljünk feltétlenül?

• Első és legfontosabb dolog a folyadékveszteség állandó pótlása! Ha még szopik a baba, tegyük mellre, amilyen gyakran csak sikerül – az anyatej a hasmenéssel kiürült ásványi anyagokat is tartalmazza. Nagyobb gyermekekkel patikában kapható – vényköteles – speciális, cukrral és ásványi anyagokkal dúsított oldatot itassunk. Emellett folyamatosan figyeljük a picit, nem mutat-e kiszáradásra utaló tüneteket. Egyik legszembetűnőbb jele a bajnak a száraz pelenka, vagyis ha több órán keresztül nem pisil a baba. Gyanús továbbá, ha túlzottan aluszékonnyá válik, vagy ha veszít súlyából az apróság.
• Legyen mindig száraz, tiszta, és megfelelően hidratált legyen a baba popsija - fontos, hogy a lehető legsűrűbben – amint nedves lesz, azonnal (!) - cseréljünk pelenkát! Időnként, mondjuk a pelenkacserék alkalmával, hagyjuk a babát kicsit meztelenkedni, a szellőzés kimondottan jót tesz a bőrének.