A fejlett világ mintegy 25 százaléka szenved valamilyen túlérzékenységi betegségben, más néven allergiában. Az elmúlt évtizedek során az allergiás betegségek aránya emelkedő tendenciát mutatott, a Koppenhágai Egyetem munkatársai ezen jelenség hátterét vizsgálták.

Hans Bisgaard professzor és munkatársai 400 gyermek esetén tanulmányozták a vastagbél baktériumösszetétele és a később kialakuló allergia kockázata közti kapcsolatot. Megállapították, hogy a bélflóra sokszínűségének csökkenése az iskoláskorban magasabb allergiakockázattal társul, míg a nagyobb változatosság csökkenti a kockázatot. A különbség nyilvánvaló a gyermekek születési módját figyelembe véve, hiszen a hüvelyi úton születettek azonnal találkoznak az anyában élő baktériumokkal, míg a császármetszés steril körülményeket feltételez, vagyis ez utóbbi csoport esetén magasabb allergiarizikóval kell számolni. A méhben való fejlődés első hat hónapja során az anya immunrendszere védi a fejlődő gyermeket. A szakértők azonban biztosra veszik, hogy az anya által szedett antibiotikumok, és más kémiai anyagok hatnak a magzatra is.

Mindazonáltal az összefüggés nem olyan egyszerű, ugyanis csupán a Staphylococcusokat és a kólibaktériumot számítva nem találtak kapcsolatot. Egy elmélet szerint az immunrendszer érése során a különböző antigénekkel találkozva egyre tanul, és minél szélesebb ez a paletta, annál kevésbé fejlődik ki allergiás betegség. Azonban a higiéniai viszonyok javulásával csökken a szervezettel találkozó antigének száma, és az érési ablak a csecsemő születését követően pár hónappal bezárul.

A vizsgálatban 411 olyan gyermek vett részt, akik édesanyja asztmás volt. Az utánkövetési periódus 12 éves korig tartott, ezalatt rendszeresen allergiás irányban tesztelték a vizsgálati alanyokat. A munka során több ismeretet sikerült feltárni az allergiás betegségek kialakulását illetően, mint bármikor korábban.