Az allergianaptár jelentősen eltolódott az időjárás általános változásai miatt

Az idei pollenszezon a nem vártnál is hamarabb kezdődött: az egyik pillanatról a másikra beköszönő meleg következtében hirtelen nagyot emelkedett a levegő pollenkoncentrációja, amely a megszokottnál is jobban igénybe veszi az allergiás betegek szervezetét. A késő tavaszi fagyok, majd a hirtelen kánikula gyakorlatilag összemossa a különböző allergiát okozó fű- és fafélék virágzási idejét, így a levegő pollenkoncentrációja egyrészt magasabb az átlagosnál, másrészt többféle allergén is található benne, mint ahogyan azt eddig megszokta szervezetünk.

Megfázás vagy allergia?

A pollenallergiát nehéz megkülönböztetni a megfázástól, amely amúgy sem ritka a tavasszal és nyárelőn jellemző változékony időjárás miatt.

Ha az alábbi kérdések többségére igennel válaszolsz, felmerül a lehetősége, hogy csemetéd nem a megfázás, hanem a levegőben szálló pollentömeg hatására tüsszög:

• Úgy tűnik, mintha a gyerek állandóan meg lenne fázva? (A megfázás általában 7-10 nap alatt elmúlik, az allergia nem.)
• Az orra állandóan el van dugulva és folyik?
• Folyamatosan tekergeti, törölgeti vagy dörzsöli az orrát?
• Az orrából folyó nyálka tiszta és híg (ellentétben a sárga vagy zöldes, sűrű váladékkal)?
• Úgy tűnik, hogy sokat tüsszent?
• A szemei viszketnek, könnyesek és vörösek?
• A szeme alatti bőr sötét, lila vagy kék (ún. allergiás monokli)?
• A száján keresztül lélegzik?
• Feltűnően sokat köhög?
• A bőre irritált vagy kirepedezett viszkető, esetleg kiütések is láthatóak rajta?

Három-négyéves kor előtt nem jellemző

A szénanátha kialakulásához "idő kell", klasszikus formájában többnyire három-négyéves korban jelenik meg először a gyermekeknél. Igazolásához bőrtesztet végeznek, melynek során apró karcolásokat ejtenek a bőr felületén, hogy bejuttathassák az allergént – az eredmény 20 perc elteltével jelenik meg. Kisebb gyermekeknél általában vérvizsgálat segítségével végeznek allergén-meghatározást, bár megjegyzendő, hogy három-négyéves kor előtt nem kell tartani a pollenallergiától, ez azonban nem jelent egyet a felső-légúti tünetek hiányával, ebben az életkorban jellemzően az ételallergiák produkálnak ilyen panaszokat.

Mit tehet a szülő?

A szénanátha kezelésének egyik legfontosabb alappillére az allergén kerülése lenne, már ha ez egyáltalán lehetséges, de leginkább csak csökkenteni lehet a kitettséget. Ehhez mindenek előtt azt érdemes tudni, milyen pollenre érzékeny gyermekünk, ennek ismeretében a kritikus időszakokban – amikor magas a levegőben az adott pollen koncentrációja – célszerű kevesebbet a szabadban tartózkodni. Ilyen időszakokban nem árt akár naponta hajat mosni, az autóban felhúzott ablakok mellett közlekedni és ha szükséges, UV-szűrős szemüveget adni a gyerekre. Továbbá fontos lenne a pollenszennyezettséghez igazítani a különböző szabadidős elfoglaltságokat és a nyaralást is.

Ha mindez nem elég, gyógyszeres kezelés válik szükségessé, illetve bizonyos esetekben az immunterápia is bevethető, mellyel hosszú időre tünetmentessé tehető a gyermek. (Az immunterápia egy három-öt éven át tartó kezelés, melynek során fokozatosan, szoros orvosi felügyelet mellett szoktatják hozzá a szervezetet az allergénhez, így az egy idő után érzéketlenné válik rá.)