A sajtóban megjelent hírnek van némi alapja, de óvatosan kell bánni a következtetésekkel, a kutatók korántsem tették ezt a szenzációsnak tűnő kijelentést.

Dr. Jaime Mendioloa spanyol kutató és munkatársai 61 férfi bevonásával végeztek vizsgálatokat, és megállapították, hogy azok a férfiak, akiknek normális az ondója, több antioxidánsokban gazdag zöldségfélét, szénhidrátot, rostot, folsavat, C-vitamint és likopint fogyasztottak, mint a rosszabb minőségű hímivarsejtet termelő csoportba tartozók.

A vizsgálat tehát nem jelenti ki, hogy közvetlen kapcsolat van a vörös húsok fogyasztása és az ondó minősége között. Bár a rendellenes hímivarsejtet termelők több fehérjét fogyasztottak, ez többféle táplálékból is származhatott.

A szóban forgó vizsgálat ún. esetkontroll-vizsgálat, amelyben 30 gyenge minőségű ondót termelő férfi étkezési szokásait vetették össze 31 egészségesével. A mintákon többféle elemzést végeztek, és a résztvevők fizikai állapotát is felmérték.

A táplálkozási szokásokat kérdőív segítségével mérték fel, majd statisztikai módszerekkel állapították meg a kapcsolatot az ondó minősége és a táplálékbevitel között, figyelembe véve más, az eredményt esetleg befolyásoló tényezőt is.

A vizsgálat megállapította, hogy a normális spermiumszámú és -minőségű férfiak több szénhidrátot, rostot, folátot, C-vitamint és likopint és kevesebb fehérjét és zsírokat fogyasztottak, valamint, hogy a fentiek elégtelen fogyasztása és az ondó gyengébb minősége között kapcsolat lehet.

Fontos tudni, hogy az esetkontroll-vizsgálatok nem bizonyítják az oksági összefüggést, továbbá a kérdőívre adott válaszok nem 100 százalékig megbízhatók, és a vizsgálatban résztvevők száma sem teszi lehetővé a következtetések levonását. Ezért nagyobb számú vizsgálati alany és ún. perspektivikus vizsgálat szükséges ahhoz, hogy egyértelműen bizonyítani lehessen a sajtóban keringő állítást.