Egyszer császár, mindig császár?
Várszegi Viktória
2012. február 6.

Bár léteznek világosan meghatározható, konkrét rizikófaktorok, "látatlanban", az egyedi szempontok mérlegelése nélkül lehetetlen lenne eldönteni, hogy kivitelezhető-e a megelőző császármetszést követő természetes szülés. A császármetszés után megkísérelt hüvelyi szülés legsúlyosabb szövődménye a hegszétválás lehet, azonban tudni kell, hogy ennek rizikója – a manapság alkalmazott kíméletes műtéti technikának köszönhetően – már jóval alacsonyabb, mint néhány évtizeddel ezelőtt, mindössze két ezrelék körül lehet. A klinikai tapasztalatok egyébként azt mutatják, hogy a szülés körüli ("rutin") beavatkozások, úgy mint a vajúdás folyamatát meggyorsító oxitocin infúzió vagy a burokrepesztés, illetve a méhszáj megnyílását elősegítő prosztaglandin adagolása jelentősen emelik a hegszétválás kockázatát. A szülő nő életkora szintén meghatározó ebben a kérdésben, 35 éves kor fölött kevésbé valószínű, hogy sikeres hüvelyi szülése lehet annak, aki korábban császármetszés segítségével hozta világra gyermekét. Az sem elhanyagolható tényező, hogy a kismama mennyire motivált a hüvelyi szülésben, de ugyanilyen perdöntő a szülést levezető orvos álláspontja is, hiszen jórészt rajta fog múlni, engedi-e megkísérelni a természetes úton történő szülést, avagy óvatosabb, és eleve a műtéthez fog ragaszkodni.

Ha a méh műtéti hege (még) nem regenerálódott megfelelően, nincs választás...

Az egyik legfontosabb szempont a korábbi császármetszés hegének állapota, melyet a várandósság folyamán újra és újra gondosan ellenőriznek az esedékes ultrahangvizsgálatok alkalmával. A hüvelyi szülést kizárólag akkor engedik megkísérelni, ha a méh műtéti hege megfelelően regenerálódott a két terhesség között eltelt időszakban - ha nem telt le az orvosi szempontból ajánlott idő a várandósságok között, eleve kizárt a természetes szülés lehetősége.

Továbbá, csak akkor merülhet fel a természetes szülés gondolata, ha:

- a korábbi császármetszés után nem lépett fel lázas szövődmény, illetve ha az akkori anyai indikáció nem volt maradandó egészségi probléma (pl.: szemproblémák, szívbetegség, stb.);
- a baba elhelyezkedése megfelelő, a szülés pedig jó ütemben halad és nem lép fel semmilyen komplikáció;
- a baba súlya az előzetes mérések alapján nem nagyobb a szülés pillanatában, mint testvéréé volt a császármetszéskor.

Kapcsolódó cikkeink