A baba növekedéséhez elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű és minőségű fehérje, melyből a csont, az izom és az agy építőkövei származnak. A kisgyermekeknek arányaiban kétszer-háromszor több fehérjét kell elfogyasztaniuk, mint a felnőtteknek - ezt elsősorban az anyatej (tápszer), a húsok és a tejtermékek biztosítják.

Fotó: sheknows.com

A fehérje nem más, mint a szervezet építőköve. A baba számára az anyatej, a tejtermékek, a húsok, tojásfehérje, a halak, bizonyos zöldségek, gabonafélék a fehérjeforrások. A baba fehérjeigénye mindig a korától és aktuális súlyától függ. Általánosságban igaz, hogy az első életévben a legnagyobb a fehérjeigény.

6 hónapos kor alatt

A babát kizárólagosan anyatejjel tápláljuk. Ebben a korban napi kb. 8 dl-1,2 l anyatejet eszik meg a pici, amely kb. 8-12g fehérjét tartalmaz, így biztosítja a megfelelő fejlődést. Anyatejes táplálás hiányában a tápszer az, ami biztosítja a babának ebben a korban a fehérjét. Tehéntejet vagy más állati eredetű tejet szigorúan tilos adni a babának 1 éves kor alatt, mert nagyon megterhelő az emésztőrendszere számára.

6 hónapos kor után

Húsok:
8-9 hónapos kortól kezdhetjük bevezetni a baba étrendjébe a húsokat. A nyers hús fehérjetartalma átlagosan 20%, ennek jelentős része teljes-értékű fehérje, vagyis tökéletesen hasznosul. A fehérje összetétele és környezete ugyanis meghatározza, hogy a szervezet milyen mértékben tudja a fehérjét hasznosítani. Ezért nem fedezhető teljes mértékben csak növényekből a szervezet fehérjeigénye: bár a hüvelyesekben is nagy mennyiségű fehérje található, azonban ez a növényi rostok között helyezkedik el, ami jelentősen csökkenti a hasznosulását.

Kezdetben étkezésenként kb. 10-20g hús az adag.

• Csirkehús: Könnyű, fehér hús, könnyen emészthető, ez az első, amit a baba étrendjébe bevezetünk.
• Pulykahús: Szintén fehér hús, könnyen emészthető, de még kevesebb a zsírtartalma, mint a csirkehúsé.
• Marhahús: Vörös hús, szívós, rágós magas kötőszövet tartalma miatt. Főként B-vitaminokat tartalmaz, kiváló vasforrás. 1 éves kor körül érdemes bevezetni, szívóssága miatt mindenképp darált formában.
• Sertéshús: A marhahúshoz hasonlóan B-vitaminokban és vasban igen gazdag, viszont zsírosabb húsfajta. Érdemes a soványabb húsrészeket, pl. combot választani az első kínáláskor.
• Hal: Kiváló telítetlen zsírsav forrás, mely hozzájárul az agy, retina és idegrendszer fejlődéséhez. 1 éves kor után szabad csak a bab étrendjébe bevezetni.
• Májak: A máj az egyik legkiválóbb vasforrásunk, ezen kívül a zsírban oldódó vitaminokat (A-, D-, E-, K-vitaminok) is elsősorban a máj tartalmazza. Ha tehetjük, minél fiatalabb állat máját használjuk fel. Hetente egyszer adjunk belőle a hússal megegyező mennyiségben.

Tejtermékek:
A joghurt és a kefir bevezetése 8-9 hónapos korban javasolt, majd 10-12 hónapos kortól adunk először túrót és sajtokat. A tehéntej, bolti tej, illetve minden állati eredetű tej adása 1 éves kor alatt szigorúan tilos.

A tejtermékek, hasonlóan a húsokhoz, állati eredetű fehérjét biztosítanak a szervezet számára. Fehérje tartalmukban hasonlítanak az anyatejhez, azonban összetételük más, így nagy mennyiségben nem adhatóak a babáknak: a kefir vagy joghurt egy adagja 50-80g, a túróé 30g.

Anyatej:
Mindent összeadva, ha naponta egyszer adunk a babánknak joghurtot és kétszer húst, akkor összesen még csak 7,1 g fehérjét adtunk neki a 11-12g-os igényéhez képest. Ezért van szükség arra, hogy a babát lehetőleg 1 éves koráig szoptassuk. Mert ebben a korban még mindig az anyatej, illetve annak hiányában a tápszer biztosítja a baba fehérjeigényének legalább az egyharmadát (amennyiben naponta 2x eszik a baba húst és egyszer 1 kis pohár joghurtot).

Napi ajánlott mennyiségek 9-12 hónapos korban:

• anyatej 5-8 dl
• tápszer 5-8 dl
• húsok 10-20 g
• kefir, joghurt 50-80 ml
• tehéntúró 30 g
• sajt 10-15 g

Forrás: Magyar Gyermekorvosok Társasága