A méhlepény szállítja a pocaklakóhoz az oxigéndús vért és a tápanyagokat. A víz, a cukrok és bizonyos vitaminok változatlanul jutnak át rajta, más tápanyagokat átalakít, illetve elraktároz. Fontos feladata még a magzati salakanyagok, illetve a széndioxid kiválasztása és továbbítása, valamint az anyai szervezetből érkező mérgek és kórokozók "feltartóztatása". Ez utóbbi funkciója természetesen nem korlátlan, a nikotin, a koffein és az alkohol így is átjutnak a babához: bár az anyai és a magzati vér nem keveredik közvetlenül; a magzatburok a hámján keresztül veszi föl a tápanyagokat, ezáltal a mama szervezetében megtalálható egyes méreganyagokat is! 

A szülés a méhlepény megszületésével fejeződik be, ha a baba világrajövetele után 30 percen belül nem válik le magától, orvos távolítja el. Előfordulhat, hogy a méhlepény nem teljes, egyes részei a méhben rekedhetnek; ilyenkor méhűri betapintással távolítják el a szövetdarabokat. Sebészi beavatkozásra - amikor a gyulladt lepényrészeket műtéti úton, ún. gyógykaparás segítségével kell eltávolítani - csak ritkán kerül sor.

A méhlepény rendellenes elhelyezkedése

Lényeges, hogy hol tapad meg a méhlepény. Ha a méhszáj környékén található, a lepény leválását követő erős vérzés miatt császármetszéssel kell világra segíteni a kisbabát. (Mindezt jól látni az ultrahangos vizsgálatok során, nem a szülőszobán derül ki.)

Jó tudni!

• A várandósság 18-20. hetére alakul ki a méhlepény, a terhesség alatt tovább növekszik, így a szülés környékére kb. fél kilót nyom.
• Különböző – a baba fejlődéséhez és kihordásához szükséges, valamint a tejtermelés beindulásáért felelős – hormonokat is termel.
• Gátolja a magzat kilökődését.
• A méhlepény bolyhai dohányzás esetén elmeszesedhetnek, ami a magzati fejlődés lelassulásához vezet, de a baba életét is veszélyeztetheti.