Raikonnen-ék arra kérték a terhes asszonyokat, hogy írják össze, vezessenek naplót stresszes állapotukról és csokoládéfogyasztásukról. Miután a gyermekeiket világra hozták, az anyák hat hónapig azt jegyezték fel, hogy milyen hangulatban vannak a csecsemőik.

A kutatók ezeket a hosszas idősorokat vizsgálták, és azt találták, hogy akik naponta fogyasztottak csokoládét a terhesség alatt, azoknak a gyermekei többek mosolyogtak, jobb kedvük volt és pozitívabban reagáltak a külvilágra.

A csokievés nem az egyetlen változó volt a vizsgálatban: közismert, hogy a stresszes kismamák "idegesebb", "félénkebb" gyermekeket hoznak a világra. Ám a mostani kutatás kimutatta, hogy a stressz hatását a csokoládéevés csökkenti. Azoknak a zaklatott kismamáknak a gyermekei, akik csokit ettek, nyugodtabbak, kevésbé félősek a csecsemői, mint azoké, akik tartózkodtak az édesség majszolásától.

A mostani kutatás szervezői hangsúlyozzák, hogy a csokoládé fogyasztása, illetve a gyermekek viselkedése nem feltétlenül függ össze közvetlenül: elképzelhető, hogy a két dolgot egy harmadik folyamat kapcsolja össze, ezért teljes bizonyossággal nem állítható a csokievés és a stresszmentes hangulat kapcsolata. Ugyanakkor az is közismert, hogy a csokoládé olyan anyagokat tartalmaz, amelyek a jó hangulatot, "az örömhormonok" felszabadulását eredményezik az emberi agyban.