A bölcsődékben már 6 hónapos kortól várják a gyerekeket, de a legtöbben általában egyéves kor körül adják be a piciket. Ebben az életkorban a gyermekre még nagyon intenzíven hatnak az édesanya érzelmei. Ezért törekedjünk arra, hogy könnyű szívvel vigyük be, még ha az elhatározás nehezen született is meg. Fontos az, hogy a bölcsödével járó kezdeti nehézségeket az édesanya lehetőleg jó szívvel élje meg és biztos legyen abban, hogy gyermeke jó kezekben lesz.
A lelki megrázkódtatások és az új környezethez való hozzászokás nehézségei mellett gondolnunk kell arra, hogy a pici a bölcsiben másként fog majd étkezni, mint korábban otthon. Azonban ha tudatosan felkészülünk erre az időszakra, akkor legalább ezen a téren nem ér minket meglepetés.
Íme néhány jó tanács ahhoz, hogyan vészeljük át ezt a nehéz időszakot!
Amikor eljön az idő és megtudjuk, hogy vissza kell mennünk dolgozni, összeszorulhat a gyomrunk. Mi lesz a kicsivel, aki jól szopik és még csak egy-két dolgot eszeget? Nem szabad elkeserednünk, mert a munkába állás nem jelenti minden esetben azt, hogy a szoptatásnak is vége! A legfontosabb, hogy az átmeneti nehézségek után eljussunk oda, hogy az esti és reggeli anyatej megmaradjon, és a baba csak napközben kapjon mást.
A bölcsödébe szoktatás előtti hetekben és a beszoktatás alatti időszakban ne változtassunk semmit drasztikusan a kicsi életében. Ne költözzön a család, ne rendezzük át a kicsi fekhelyét, ha még anyatejet kap a baba, ne a beszoktatás előtt pár héttel vagy nappal kezdjük el leszoktatni a napközbeni szoptatásról! Másfelől, ne adjuk úgy bölcsödébe, hogy otthon még napközben szopott. Könnyebb lesz a dolgunk, ha a baba bölcsödébe adás előtt esik át az elválasztáson, hiszen napközben is boldogulnia kell az édesanya nélkül.
Bármennyire is szeretnénk egyéves kor után is szoptatni, figyelembe kell vennünk, hogy bölcsibe kerülés során a baba táplálkozásán is változtatnunk kell, hiszen az a célunk, hogy gyermekünk az új környezetben is elfogadja az ételt, az ne legyen szokatlan számára, és jelenlétünk ne legyen a feltétele annak, hogy eszik-e a pici, vagy sem.
Ha egyéves kor körül szeretnénk abbahagyni a szoptatást, akkor az elválasztást válasszuk. Ez azt jelenti, hogy 6 hónapos kor körül elkezdjük megismertetni babánkkal a főzelékeket, gyümölcsöket, de a baba fő tápláléka továbbra is az anyatej marad - napi 5-8 dl mennyiségben. A lényeg a sorrend! Ha elválasztunk, akkor először adunk az új ételből és utána szoptatunk. Legelőször a délelőtti, majd a déli, legvégül a délutáni etetést követően hagyhatjuk el a szoptatást. A reggeli és az esti anyatejet célszerű 10 hónapos korig megtartani, majd a 11. hónapban elhagyni a reggeli szoptatást és reggel is tápszerrel kínálni. Legvégül az esti étkezésnél kínálhatjuk más táplálékkal a babát, amikor már egyéves és még nem jár közösségbe.
Egyéves kor után anyatej hiányában a tápszer estére csak akkor szükséges a babának, ha nem alszik jól, gyakran felébred, és este még nem tud elég mennyiséget megenni. Ebben a korban reggelre és estére is adható a junior gyerekital.
Ha szeretnénk akár két-hároméveséves koráig is szoptatni a babánkat, akkor a hozzátáplálást válasszuk. Ezalatt azt értjük, hogy az új ételek bevezetésekor a baba 8 hónapos koráig minden egyes étkezésnél először szoptatunk, és csak utána kínáljuk más táplálékkal. Ennek hatására a tejtermelés tovább megmarad, így sokáig megőrizhetjük a reggeli és esti szoptatásokat.
Az ételek íze természetesen más a bölcsődében, mint a mama főztje, de általában ezzel könnyen megbirkóznak még a legkisebbek is. A bölcsőde előnye, hogy a rosszul evő kisgyerekek a közösségben a többiek hatására általában jó evővé válnak. A legtöbb helyen kétféle ételt főznek, az egyik mindig pépes, kimondottan az 1-2 évesek számára készül, a másik inkább darabos, ami a 2-3 évesek igényeinek felel meg. Mindig kérjünk pontos felvilágosítást az ételekről és az italokról is! A bölcsődékben a főzéshez is és az italokhoz is szinte valamennyi helyen tehéntejet használnak. Természetesen az édesanya kérheti ennek elkerülését, hiszen a tehéntejet a baba hároméves koráig érdemes mellőzni a kicsi emésztőrendszerének és veséjének kímélése érdekében. Ilyenkor feltétlenül szükséges, hogy a napi 5 dl tejalapú táplálékot mi magunk biztosítsuk a kisgyerek számára! Ennek legkézenfekvőbb módja, hogy reggel és este szoptat még az édesanya. Anyatej hiánya, vagy az édesanya ez irányú döntése esetén pedig a napi 5 dl tejalapú ital tápszerrel, vagy junior gyerekitallal érdemes pótolni 1 éves korban, hiszen ezeket kimondottan a fejlődésben levő kisgyerekek igényeire fejlesztették ki.
Ha gyermeknél valamilyen allergia vagy túlérzékenység áll fenn, tájékozódjunk, hogy az adott intézményben tudják–e megfelelően biztosítani a speciális táplálást.
Egészen biztosan számíthatunk kezdeti betegeskedésre, így célszerű a beszoktatás idejét a szabadságunk terhére végezni. A betegség szinte elkerülhetetlen velejárója a bölcsödének, különösen az őszi időszakban. Ha van rá mód, akkor a munkába állást a bölcsőde után egy-két hónappal időzítsük, így az első nehézségeket nem a munkahelyünkről kell megoldanunk, hanem bármikor otthonról "ugorhatunk".
Megfelelő táplálkozással az immunrendszer a bölcsi előtt megerősíthető, például a zöldségekben és gyümölcsökben található vitaminok segítik az immunrendszer működését és erősítik a baba szervezetét. A patikákban kaphatóak különböző prebiotikumokat és/vagy probiotikumokat tartalmazó készítmények, amelyek szintén a baba természetes védekezőképességét támogatják.
A bölcsőde napirendje nem biztos, hogy megegyezik az otthoni rutinokkal. Egy éves korban a gyerekek a délelőtti és délutáni alvást egyetlen, ebéd utáni alvásra váltják. Minden kisgyereknek más-más a ritmusa, ezért érdemes arra odafigyelni, hogy ez az átállás is megtörténjen még a bölcsödébe adás előtt.
A bölcsődei beszoktatás alatt számítsunk arra, hogy az eddig nyugodt, kedves, nem "anyás", nem hisztis gyermekünk megváltozhat. Ehhez persze hozzájárulnak az életében amúgy is bekövetkező változások (szeparációs félelem, a járással a világ felfedezésekor tapasztalható ijedtség, stb.), ennek az oka sok esetben a közösségbe kerülés is lehet. A közösségben egész nap alkalmazkodnia kell, így estére elfárad és lehet, hogy otthon tombolja ki magát.
Ne csodálkozzunk azon, ha az elválás nekünk is nehéz és eleinte szinte nem is tudunk a munkánkra figyelni. Néha nekünk is könny fut a szemünkbe, amikor a kicsi az orrát odadugja az ablakhoz, és úgy integet, amikor távozunk. Azt azért jó tudni, hogy az elválásnál, a kicsinél a hiszti és a sírás általában csak addig tart, amíg minket lát.