A tavaszi-nyári babáknál alacsonyabb az allergia kockázata?

Az Egyesült Államokban a több mint 50 millió embert érintő, különböző allergiás kórképek a hatodik helyet foglalják el a krónikus betegségek listáján. A kutatók évek óta keresik a betegség kialakulásának okait, és megelőzésének lehetőségeit. Egy friss vizsgálat alapján tűnik, hogy fontos tényező lehet a születés ideje is.

Fotó: Bigstock

Az allergiás betegek száma az 1950-es évektől kezdődően folyamatos emelkedést mutat, ám kétségtelen, hogy az utóbbi 20 évben drasztikus növekedés figyelhető meg nem csak az Államokban, hanem világszerte– mondta el dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Jelenleg a hazai lakosság egyharmada érintett az allergiás betegség valamilyen formájától, a prognózisok szerint ez a szám tovább emelkedik majd a következő években is.

Egy korábbi, 2015-ös kutatás már összefüggést állított fel 55 betegség kialakulása és a születés időpontja közt. A Journal of the American Medical Informatics Association közlése szerint is az őszi és a téli hónapokban születettek betegesebbek, a tavaszi és nyári születésűekhez képest. A légúti betegségek közül az asztma a szeptemberben, az akut bronchitisz pedig a novemberben világra jötteket veszélyezteti inkább. Az Allergy folyóiratban most megjelent vizsgálat is hasonló eredményre jutott, az allergiás betegségek vonatkozásában. A DNS-metilációt 367 résztvevőnél, teljes vér epigenom-szintű vizsgálattal feltérképező kutatás szerint, ekcéma jóval gyakrabban fordul elő az őszi születésűek körében, mint a tavasziaknál.

A kutatók azonban nem javasolják, hogy a gyermeket vállaló párok, mintegy egészség-horoszkópként a születés várható időpontjához igazítsák a fogantatás időpontját. További vizsgálatok szükségesek az összefüggések megértéséhez, illetve annak feltérképezéséhez, hogy az azonos évszakok, akár évenként is igen eltérő időjárása, miként befolyásolhatja a betegségek későbbi megjelenését.

Dr. Augusztinovicz Monika elmondta, hogy az allergiás betegség kialakulásával kapcsolatban már több teória is született. Ismerjük a higiéne-hipotézist, miszerint a túlzott tisztaság miatt nem tud megfelelően fejlődni az immunrendszer, és ezért leszünk egyre többen allergiásak. Több kutatás első helyen említi az anyatejes táplálás prevenciós szerepét. Azt is tudjuk, hogy a légszennyezettség és a magas allergénterhelés a korai években – penészes, poratkás gyerekszoba - is egy olyan tényező, amely elősegítheti a tünetek megjelenését, ám ez ideáig úgy tűnik, hogy a főszerepet mégis családi örökségünk játssza. "Egy allergiás szülő esetén 30, két allergiás szülő esetén már közel 80 százalék az esélye annak, hogy a gyermek is allergiás lesz. A gyermek azonban nem magát a betegséget, hanem a hajlamot örökli, ezért fontos a környezeti tényezők szerepe."

A cikk nem pótolja a szakorvosi vizsgálatot. A közölt tartalom mindössze általános tájékoztatás, nem használható egészségi problémák, betegségek diagnosztizálására vagy gyógyítására. Nem vállalhatunk semmilyen felelősséget azzal kapcsolatban, olvasóink hogyan használják fel a webhelyen közölt információkat.

Bővebb információ: Budai Allergiaközpont

A cikk nem minősül orvosi szakvéleménynek, illetve nem pótolja a szakorvosi vizsgálatot. A közölt tartalom mindössze általános tájékoztatás, nem használható egészségi problémák, betegségek diagnosztizálására vagy gyógyítására. Nem vállalhatunk semmilyen felelősséget azzal kapcsolatban, hogy olvasóink hogyan használják fel a webhelyen közölt információkat.

Kis kép: Bigstock

A cikk nem pótolja a szakorvosi vizsgálatot. A közölt tartalom mindössze általános tájékoztatás, nem használható egészségi problémák, betegségek diagnosztizálására vagy gyógyítására. Az adatok és információk, tanácsok felhasználása a felhasználó felelősségére történik. Kérjük, hogy egyes döntéseinek a meghozatala előtt szükség szerint kérjen közvetlen felvilágosítást az adott témában jártas szakembertől, annak érdekében, hogy az esetleges félreértések elkerülhetők legyenek.

Kapcsolódó cikkeink