Anyatejes táplálás régen és ma

2019. július 18.

Először is a mesterséges (tápszeres) táplálás lehetősége sokáig fel sem merülhetett, hiszen az anyatejen kívül nem volt más alternatíva, ennek ellenére nem szoptatott minden anya, kiváltképp a felsőbb társadalmi osztályokból származó kismamák nem. Ez a feladat sokáig a szoptatós dajkákra hárult, akik csendben, különösebb megbecsülés nélkül tették a dolgukat, és táplálták a gondjaikra bízott kisbabákat.

Fotó: Bigstock

A XX. század második felében aztán a tápszerek megjelenése, illetve a nők tömeges munkába állása alakította át a babatáplálási szokásokat. A 70-es években a képzettebb anyák mindinkább felhagytak a szoptatással, ehelyett a tápszeres táplálást részesítették előnyben, valamivel később pedig a kevésbé iskolázott kismamák is követték példájukat. Nem sokkal ezután, a 90-es évek elejétől azonban ismét gyarapodni kezdett a szoptatott babák tábora, hiszen a nők hallgattak a szakemberekre, akik időközben felismerték az anyatejes táplálás jelentőségét.

Órára vagy igény szerint

20-25 évvel ezelőtt még szigorú szabályok szerint, órára etették-itatták a kisbabákat, és általában a gondozás terén is kevésbé érvényesültek a baba aktuális kívánalmai. Idővel aztán a pszichológusok ráébredtek a korai kötődés fontosságára, egyúttal az igény szerinti szoptatás jelentősége is felértékelődött, és mára a modern gyermeklélektan a korai kötődés egyik legmeghatározóbb tényezőjeként tekint a szoptatásra.

A kórházi protokoll is sokat változott...

Az anyatejes táplálás pozitívumai ugyan jó ideje megkérdőjelezhetetlenek, de a korábbi szigorú kórházi rendszer a legkevésbé sem kedvezett a szoptatás természetes folyamatának, így sok baba szorult indokolatlanul kiegészítő táplálásra. Ma már köztudott, hogy a szülés utáni első pillanatok meghatározóak lehetnek a későbbi tejelválasztás szempontjából, illetve az is, hogy a baba csak ezekben órákban juthat hozzá a várandósság utolsó harmadában termelődő értékes előtejhez.

A bababarát intézményekben ezért – ha nem merül fel ellene nyomós indok – a szülést követő első órákat is együtt töltheti gyermekével az édesanya: békében, nyugalomban ismerkedhetnek egymással, a kórház dolgozói tiszteletben tartják ezeket a pillanatokat. Szerencsére egyre több intézmény támogatja a szoptatás korai megkezdését, rengeteg helyen biztosítanak 24 órás rooming in szolgáltatást, és lassan, de biztosan növekszik a bababarát kórházak száma is, jelenleg 16 ilyen intézmény létezik Magyarországon. (A kezdeményezés lényege, hogy a kisbabát és édesanyját lehetőleg ne válasszák el egymástól a születést követő időszakban, a vezérelv a szoptatás korai megkezdésének maximális támogatása.)

A cikk nem pótolja a szakorvosi vizsgálatot. A közölt tartalom mindössze általános tájékoztatás, nem használható egészségi problémák, betegségek diagnosztizálására vagy gyógyítására. Az adatok és információk, tanácsok felhasználása a felhasználó felelősségére történik. Kérjük, hogy egyes döntéseinek a meghozatala előtt szükség szerint kérjen közvetlen felvilágosítást az adott témában jártas szakembertől, annak érdekében, hogy az esetleges félreértések elkerülhetők legyenek.

Kapcsolódó cikkeink