Számos előnye miatt egyre népszerűbb fájdalomcsillapítási módszerré válik az epidurális érzéstelenítés, a kismamák szívesen igénylik és – ha nincs kifejezett ellenjavallata, illetve adottak a feltételek hozzá – ma már bárki részesülhet a mosolygós szülés élményében. Ennek ellenére rengeteg tévhit kering a témával kapcsolatban, alábbi cikkünkben igyekeztünk a legfontosabb kérdéseket tisztázni!

Röviden az eljárásról

Az érintett terület fertőtlenítése és helyi érzéstelenítése után egy erre szolgáló tű segítségével vezetik be a vékony és rugalmas kanült, amelyen keresztül majd az érzéstelenítőt adagolják a vajúdás és a szülés során. A beavatkozást aneszteziológus orvos végzi, amely – minden rémhírrel ellentétben – nem fájdalmas; a kanül behelyezése előtt a bőr felületét, illetve a bőr alatti szöveteket is elérzéstelenítik.

Tények és tévhitek

A gyógyszert közvetlenül a gerincvelőbe adagolják
Nem igaz. A legnagyobb félreértések és alaptalan félelmekre okot adó tévhitek egyike, hogy a fájdalomcsillapítási eljárás során az érzéstelenítőt a gerincvelőbe juttatják. Valójában a gerincet védő agyhártyaréteg körüli keskeny térbe, vagyis nem a gerincvelőbe adagolják a gyógyszert. A félreértés abból adódhat, hogy a köznyelvben gyakran összekeveredik az epidurális és a spinális érzéstelenítés fogalma, holott két különböző eljárásról van szó: előbbit a szülési fájdalmak csillapításában, utóbbit pedig a különböző műtéti beavatkozások, például a császármetszés során alkalmazzák.

Végtagbénulást okozhat
Nem igaz. A deréktáji csigolyák magasságában, az ún. epidurális térben már nem található központi idegrendszeri struktúra, így a rettegett szövődmény, a végtagbénulás bekövetkeztének esélye gyakorlatilag egyenlő a nullával.

Ágyhoz köti a kismamát
Nem igaz. A helyesen alkalmazott epidurális érzéstelenítés nem érinti az alsó végtagokat, kizárólag a kívánt területen hat. Az idegrostok differenciált blokkolásának köszönhetően csak az érző funkciót (fájdalmat) függeszti fel a beavatkozás, a mozgató funkció teljességgel érintetlen marad, így az anya szabadon változtathatja testhelyzetét a vajúdás teljes ideje alatt.

Lassítja a szülés folyamatát
Nem igaz. A tágulási szakaszban kifejezetten előnyös; a medence teljes ellazulásának köszönhetően lerövidül a vajúdás, hamarabb kitágul a méhszáj; és amennyiben a kitolási szakasz közeledtével nem adagolnak további érzéstelenítőt, a tolófájások sem veszítenek intenzitásukból, erős marad a nyomási inger, így maga a szülés nem lassul le.

Fájdalmas procedúra
Nem igaz. A beavatkozást a bőr és a bőr alatti szövetek érzéstelenítésével kezdődik, az apró műanyag kanül felhelyezése csak ezután történik, néhány percet vesz csupán igénybe, illetve nem jár fájdalommal (megnyugtatásul: a kanül behelyezése előtt a bőr felületét, illetve a bőr alatti szöveteket is elérzéstelenítik).

Lehetséges mellékhatások

Mint minden orvosi beavatkozásnak, az epidurális érzéstelenítés alkalmazásának is megvannak a maga kockázatai, így – bár meglehetősen ritkán – de jelentkezhetnek bizonyos nem kívánt mellékhatások:

• Ha megsérül a gerincvelőt védő hártya (ún. keményagyhártya), kis mennyiségű agyvíz távozik, ami (erős) fejfájást okozhat a szülést követő napokban.
• Ritka esetekben nem sikerül elvégezni az érzéstelenítést, mert túlzott akadályokba ütközik az epidurális tér felkeresése (pl. szűk csigolyaközök).
• Elvétve előfordul, hogy a gyógyszer érpályába jut, ezzel általános tüneteket okoz, azonban mindez átmeneti, és kiválóan kezelhető probléma.