A víznek is mindig frissnek és forraltnak, azaz tökéletesen csíramentesnek kell lennie. A legpraktikusabb, ha a gyógyszertárakban kapható babavízzel készül a tápszer, ezt ugyanis garantáltan csíramentesen palackozzák, így nincs is különösebb teendő vele, nem kell felforralni sem.

Mikor, mennyit?

Egyéves korig a tejalapú tápláléknak – az anyatejnek, ennek hiányában pedig a tápszernek – kell a főszereplőnek lennie a pici étrendjében. A tápszerek a baba korának megfelelően fedezik a teljes tápanyag-, vitamin- és ásványi anyag-szükségletet, illetve a hozzátáplálás idején kellő mértékben kiegészítik azt.

• Újszülöttnek – 30-60 ml étkezésenként;
• 1 hónaposan – 90-120 ml étkezésenként, napi szükséglet: 400-800 ml;
• 2-6 hónaposan – 120-180 ml étkezésenként, napi szükséglet: 700-1000 ml (minimum!);
• a szilárd ételek bevezetésétől kezdve fokozatosan csökken a baba napi tápszer- vagy tejadagja, egyéves korára mindössze 500-600 ml.

Bár a mai tápszerek energiatartalma – egy 2006-os uniós rendelet nyomására - jóval alacsonyabb, mint a korábbi készítményeké, tehát az állítás, mely szerint a tápszeres baba elhízik, napjainkban már korántsem állja meg a helyét, ennek ellenére a megfelelő adagolásra továbbra is nagy gondot kell fordítani.

Jelölések

• Az első 4-6 hónapban kizárólag a csecsemők kezdő tápszerét adhatjuk a picinek. A PRE előtaggal vagy 1-es számmal ellátott tápszerek hasonlítanak a leginkább az anyatejhez, mivel szénhidrátként csak tejcukrot tartalmaznak.
• A következő tápszer, a 2-es számú még táplálóbb, legkorábban öt hónapos kortól adható. Ezek a készítmények már keményítőt és proteint is tartalmaznak, így lassabban emésztődnek, elfogyasztásuk után később éhezik meg újra a baba.
• A 3-as jelzésű tápszereket 9 hónapos kortól egészen hároméves korig adhatjuk a babának, természetesen megfelelő mértékű és minőségű hozzátáplálás mellett.

A HA jelzésű hipoallergén tápszerrel már a kezdetektől – akár az első napoktól – etethetjük az apróságot. Allergiára hajlamos és egészséges csecsemők egyaránt kaphatják.

Léteznek speciális tápszerek is, melyek LCP-t is tartalmaznak. (Ez egy olyan telítetlen zsírsav, amely fejleszti a csecsemő agyműködését, és pozitív hatást gyakorol a látásra is – a szoptatott babák az anyatejből jutnak hozzá ehhez az összetevőhöz!) Az LCP-s tápszerek hasonlítanak a legjobban az anyatejre, de alkalmazásukat feltétlenül meg kell beszélni a gyermekorvossal!

Az AR megjelölésű, anti-reflux tápszerek a bukásra hajlamos kisbabáknak ajánlottak, ezek a készítmények ugyanis valamivel sűrűbbek a normál tápszereknél, így kevésbé valószínű a nyelőcsőbe való visszaszivárgás.

Továbbá ajánlott olyan készítményt választani, amelyben bifidusz is található, a jótékony baktériumok nagy mértékben segítik az emésztőrendszer immunológiai érését.

A Magyar Gyermekorvosok Társaságának ajánlásai a csecsemőkori allergiamegelőzést illetően:

• Az új állásfoglalások elvetették a szója alapú tápszerek alkalmazását az allergia megelőzésében. Az aminosav-alapú tápszerekre vonatkozóan, kellő számú vizsgálat hiányában nem született állásfoglalás.
• A tehéntej adását a legtöbb európai országban egy éves kor előtt nem javasolják, így Magyarországon sem, noha ennek a szokásnak az allergiamegelőzésben betöltött szerepe nem igazolható a legújabb ismeretek szerint. Feldolgozott, savanyított tejtermék, pl. túró vagy sajt stb. adható már az egy éves kor előtti időszakban is, kisebb mennyiségekben.
• A megfelelő immuntolerancia kialakítása érdekében (különösen a lisztérzékenység (coeliakia) és az I. tipusú cukorbetegség megelőzése érdekében) az európai és hazai ajánlások a 4-6 hónap között javasolják egészen kis mennyiségű glutén bevezetését, hogy az immunrendszer időben hozzászokhasson ehhez a fehérjéhez. A megelőzéshez az is lényeges, hogy emellett az édesanya változatlanul tovább szoptasson, ez további kockázatcsökkenést jelent. 6 hónapos kor körüli ideig történő kizárólagos szoptatás esetén elegendő a glutén bevezetését a 6. hónapban megkezdeni, a szoptatás folytatása mellett.
• A 4. hónap előtt vagy a 6. hónap után megkezdett glutén bevezetés fokozhatja a lisztérzékenység és a cukorbetegség (diabétesz) kialakulási kockázatát.
• Az új, nemzetközileg elfogadott irányelvek megjelentek a legtöbb európai ország nemzeti ajánlásában is, így a 2009-es és 2010-es hivatalos hazai csecsemőtáplálási ajánlásban is.

(Amennyiben az allergia leggyakoribb formái - csecsemőkori ekcéma, később szénanátha, allergiás asztma - halmozottan fordult elő a családban, érdemes lehet fölkeresni a Bolgárkerék utcai Allergiamegelőző Ambulanciát tanácsadás céljából.)