Beszélgetés Dr. Bogdányi Katalinnal

2012. június 20.

A védőoltások szerepe, a méhen belül felismert fejlődési zavarok jelentősége vagy a tápszeres táplálással kapcsolatos tudnivalók mellett természetesen szó esett a koraszülöttek ellátásáról, a koraszülés legfőbb rizikótényezőiről is, hiszen Katalin doktornő több évtizede dolgozik a SOTE II. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Koraszülött Osztályán. Szomorú tény, hogy hazánkban igen gyakori a koraszülés, európai viszonylatban mindenképp, azonban azt is megtudhattuk, hogy mindemellett igen magas az egészséges túlélési arány: a doktornő elmondta, hogy bár az anyaméhet nem tudja pótolni a technika, annál jobb inkubátor nem létezik, ennek ellenére az 1 kg feletti születési súllyal rendelkező kisbabáknak több, mint 90 százalékos esélyük nyílik az egészséges túlélésre az intézetben.

Babásmamás.hu: Mi a védőoltások szerepe a családtervezésben?

Dr. Bogdányi Katalin: Vannak olyan betegségek, amelyek különösen veszélyesek, ha az édesanya a terhesség alatt kapja el, mert magzati halálozással vagy súlyos fejlődési rendellenességek kialakulásával járnak. Az ilyen betegségek egy része – mint például a rubeola vagy a bárányhimlő – ellen létezik védőoltás, ezért nagyon fontos, hogy a családtervezés keretében ellenőrizzük, hogy a még gyermekvállalás előtt álló nő védett-e ezek ellen, és ha nem, akkor időben védőoltásban részesüljön. Ezekben a kérdésekben a nőgyógyászok vagy a védőnők tudnak segítséget nyújtani.

Babásmamás.hu: Melyek a méhen belül felismert fejlődési zavarok vonatkozásai?

Dr. Bogdányi Katalin: Több szempontból fontos, hogy a fejlődési rendellenességek minél előbb felismerésre kerüljenek. Vannak olyan, élettel összeegyeztethetetlen rendellenességek, melyek alapján orvosilag indokolt a terhesség megszakítása. Ezek szerencsére nagyon ritka betegségek, de fontos, hogy még a terhesség első harmadában kiderüljenek.

Ennél gyakrabban fordulnak elő olyan betegségek (pl. rekesz vagy a szív fejlődési rendellenességei), amelyeknél fontos a korai felismerés, hogy mind a család, mind a szakemberek felkészülhessenek arra, hogy a megszületés után, esetleg már azonnal bizonyos vizsgálatokat és beavatkozásokat el kell végezni az újszülöttnél. Ilyenkor fontos, hogy az édesanya olyan kórházban szüljön, ahol megfelelő a szakmai és technikai háttér.
A leggyakoribbak az olyan fejlődési rendellenességek (pl. magzati vesemedence-tágulat), melyek a megszületés után csak kivizsgálást és ellenőrzést igényelnek, ám fontos, hogy a család és a gyermekorvos már korán tudjon róla és a gyermeket ennek megfelelően gondozza.

Babásmamás.hu: Milyen főbb rizikótényezői lehetnek a koraszülésnek?

Dr. Bogdányi Katalin: A koraszülésnek vannak anyai és magzati rizikó tényezői. Az anyai oldalon ezek közé tartozik a magasvérnyomás vagy cukorbetegség, számos anyai alapbetegség, az édesanya életkora (idős vagy túl fiatal egyaránt), a dohányzás, a nehéz szociális helyzet, de ugyanígy ide tartoznak a méhlepény rendellenességei is. A magzati kockázati tényezők között a leggyakoribb a magzati fertőzés (melyet elkaphat az édesanyától a közös vérkeringés útján, vagy a magzatburkon át), bizonyos fejlődési rendellenességek, vagy a többes terhesség is.

Sajnos a koraszülések jelentős részében nem sikerül pontosan kideríteni a kiváltó okot. Vannak édesanyák, akiknél a koraszülés ismétlődik a későbbi terhességek során, de szerencsére az esetek többségében ez nem így van.

Babásmamás.hu: Hogyan történik a koraszülöttek ellátása?

Dr. Bogdányi Katalin: A koraszülötteket, erre felkészült kórházakban, koraszülött vagy koraszülött intenzív osztályokon látják el. Ilyen osztályok általában a nagyobb szülészeti intézményekben vagy a megyei kórházakban vannak. Az itt dolgozó orvosok és nővérek nagy tapasztalattal bírnak a kissúlyú koraszülöttek ellátásában.
Attól függően, hogy hány héttel születik korábban egy kisbaba, különböző súlyosságú légzési, keringési zavarai lehetnek, de általában gyógyszeres kezelésre szorul a veseműködése vagy az emésztése is. Rendszeresen ellenőrzi őket szemész, követik az idegrendszeri működését. Amint az állapota megengedi, elkezdik gyógytornászok fejleszteni a mozgását.

Manapság hazánkban az 1 kg feletti születési súlyú koraszülötteknek már 90% feletti esélye van az egészséges túlélésre. Ez szám természetesen koránt sem ilyen kedvező a 750 gramm vagy különösképp az 500 gramm alatti születési súlyú koraszülötteknél. Az ő esetükben már jóval magasabb a halálozás, és sajnos számolni kell a maradandó fogyatékosság veszélyével is.

Babásmamás.hu: Hogyan kell etetni a kis súlyú újszülöttet, koraszülött babát?

Dr. Bogdányi Katalin: A kis súlyú újszülöttek illetve koraszülöttek az első életnapok, hetek során még nem képesek az időre született társaikhoz hasonlóan szopni vagy az anyatejet cumis üvegből megenni. Náluk az etetés először még cseppekben mérhető mennyiséggel kezdődik, amit a szájukba cseppentünk. Ezt követi az úgy nevezett szondatáplálás, mely során levezetünk a baba gyomrába egy vékony csövecskét és a végéhez erősített fecskendőn át lecsorgatjuk az anyatejet, amit az édesanya az etetést megelőzően frissen fej le. Állapotuktól függően a táplálások száma illetve az alkalmanként elfogyasztott mennyiség napról-napra nő. Amikor a koraszülött elér már egy bizonyos súlyt – általában kb. másfél kilót -, és az állapota megengedi, akkor kiadjuk az édesanya karjába, aki megpróbálhatja megszoptatni. Mivel ez elég nagy erőfeszítés egy ilyen kicsi babától, előbb csak napjában egyszer, aztán fokozatosan egyre többször is gyakorolhatja a szopizást.

Babásmamás.hu: Miért fontos a koraszülöttek anyatejes táplálása?

Dr. Bogdányi Katalin: Az anyatej több okból kifolyólag fontos egy koraszülött babának. Mint tápanyag, az életkorának és fejlettségi fokának megfelelően a legoptimálisabb bevitelt biztosítja, ellenanyag tartalma miatt valamelyest immunológiai védelmet nyújt, és nem utolsó sorban az etetés révén érzelmi kötődést jelent az édesanyjával. A néhány, speciális betegséget leszámítva, akár a koraszülöttek, akár az időre született, érett újszülöttek legoptimálisabb tápanyaga és táplálási módja féléves korukig a szoptatás.

Babásmamás.hu: Hogyan kell etetni a besárgult babát?

Dr. Bogdányi Katalin: A sárgaság a mértékétől függően befolyásolja az újszülöttek életét, így az etetését is. Kisfokú sárgaságnak semmi következménye nincs, az újszülött a normál rend szerint élheti az életét. Ha kezelésre szorul, és az újszülöttet kékfény lámpa alá kell tenni, akkor attól függően, hogy mennyire élénk, megpróbáljuk kiadni szoptatni, amikor felébred. Ha a sárgaság velejárójaként túlzottan aluszékony, akkor az édesanya lefejt anyatejével, cumisüvegből etetjük. Ahogy oldódik a sárgaság (általában már a 3.-4. életnapon), az újszülöttek többnyire egyre élénkebbek, és újra visszatérhetnek a szoptatáshoz.

Vannak persze ennél súlyosabb esetek is, amikor a kékfénylámpán túl infúziós, gyógyszeres kezelés vagy akár teljes vércsere is szükségessé válhat, de ezekre szerencsére ma már igen ritkán kerül sor.

Babásmamás.hu: Milyen főbb tudnivalók lehetnek a tápszeres táplálással kapcsolatban?

Dr. Bogdányi Katalin: A tápszerek túlnyomó többsége tehéntej alapú, ami azt jelenti, hogy tehéntejből készül, de megfelel az adott életkorú csecsemő igényeinek és emésztésének. A korszerű tápszerek között vannak ún. hipoallergén tápszerek, melyekben a fehérje olyan formában van, hogy az a lehető legkevésbé legyen ártalmas a csecsemő immunrendszere számára. Ezen túl a tápszerek egy részében vannak ún. pro- vagy prebiotikumok, melyek az emésztéshez szükséges jótékony bélbaktériumokat vagy azok elszaporodását segítő tápanyagot tartalmaznak. A tápszerek összetétele olyan, hogy biztosítsa a csecsemők ideális fehérje, zsír és szénhidrátbevitelét, ezért tudnak megfelelően fejlődni a babák, ám sohasem jelent olyan tökéletes táplálékot, mint az anyatej.

Babásmamás.hu: Mi a csecsemőkori/gyermekkori védőoltások jelentősége?

Dr. Bogdányi Katalin: A védőoltásokkal kapcsolatban nagyon sok tévhit kering a szülők körében, aminek eredményeként sokan bizalmatlanok, illetve ismeretek hiányában indulatból, helytelenül mérik fel a jelentőségüket. A gyermekorvosoknak, a védőnőknek – és legalább ennyire a médiának – felbecsülhetetlenül nagy szerepe és felelőssége van a felvilágosítás és a tájékoztatás terén.

A csecsemőkori védőoltások, mint minden védőoltás jelentősége abban áll, hogy megelőzzünk egy potenciálisan nagy halálozással vagy maradandó károsodással járó állapotot. Az enyhe lefolyású, alacsony szövődmény rátával bíró, vagy kis valószínűséggel előforduló betegségek ellen nem fog senki védőoltást javasolni: így például nem merül fel oltás a nátha ellen vagy nincs szüksége egy Magyarországon élő gyereknek sárgaláz elleni védőoltásra. Ha egy betegég ellen széleskörben védettek az emberek, akkor az a betegség akár eliminálható is tartósan (pl. polio oltás révén a járványos gyermekbénulás), de ha a populáció átoltottsága csökken, akkor a kórokozó talál fogékony egyedet, így a betegség újra felütheti a fejét.

A védőoltási naptárat három tényező alapján határozzák meg. Egyrészt az alapján, hogy egy adott oltást immunológiai szempontból mikor a legcélszerűbb beadni, másrészt figyelembe veszik a védőoltásokkal végzett vizsgálatok során szerzett tapasztalatokat. Mindehhez járul még az is, hogy az ún. járványügyi helyzet időről időre változik: egyes betegségek eltűnnek, míg mások elterjednek. Ez utóbbi történt pl. 2010 óta hazánkban a C típusú meningococcus okozta gennyes agyhártyagyulladással, ezért különösen fontos, hogy a lehető legkisebb kortól már védve legyenek a csecsemők, később pedig az ismétlő oltások révén az ebből a szempontból különösen veszélyeztetett serdülők és fiatal felnőttek.

Az első hat hónap során a kötelező oltások mellett három kórokozó okozta betegség elleni oltásról dönthetnek a szülők, hogy kérik-e vagy sem: a gennyes fül- és légúti fertőzéseket okozó pneumococcus, a gennyes agyhártyagyulladás előbb említett, leggyakoribb kórokozója, a meningococcus C és az órák alatt kiszáradáshoz vezető, profúz hasmenéssel és hányással járó rotavírus ellen. Köztük vannak ingyenes és vannak térítés ellenében, receptre beszerezhető oltások.

Babásmamás.hu: Gyermekgyógyászként mi a véleménye a köldökzsinórvér őssejtjeinek tároltatásáról? Ha tetszik, mi a haszna az őssejt-levételnek Ön szerint?

Dr. Bogdányi Katalin: Az őssejtek tárolásának számos előnye van. Már ma is alkalmazzák a köldökzsinór őssejt transzplantációt a különböző vérképzőszervei rosszindulatú daganatos megbetegedések, az immunhiányos állapotokkal járó kórképek, és néhány, a szívet, az idegrendszert vagy pl. a mozgásszerveket érintő ún. degeneratív betegségek kezelésében.
Fontos tudni, hogy az őssejt tárolás során egy amúgy kidobásra kerülő "anyagot" őrzünk meg, tehát senkit semmiféle veszteség nem ér. Kétségtelen, hogy kicsi a valószínűsége, hogy valakinek épp olyan betegsége lesz az életében, aminek az őssejt transzplantáció a megfelelő kezelése, de ha mégis, akkor pótolhatatlanul nagy kincset ér a megőrzött köldökzsinórvér. Erre már a rengeteg külföldi eset mellett több magyar példa is van.
A köldökzsinór őssejtek felhasználása intenzív kutatás tárgyát képezi napjainkban világszerte. Számos rendellenesség, köztük sok gyerekbetegség megoldását jelenti már ma is, és reményeink szerint ezeknek a száma évről évre bővülni fog. Több krónikus betegség irányában végeznek kutatásokat, ezek között az egyik legizgalmasabb az I. típusú cukorbetegség kezelése. Ha ez megvalósul, az korszakalkotó újdonságot jelentene a sok millió embert érintő betegség kezelésében.

Babásmamás.hu: Milyen betegségek fordulhatnak elő az első néhány otthon töltött napokban/hetekben? Milyen tünetek esetén kell azonnal orvoshoz fordulni?

Dr. Bogdányi Katalin: Az első hetek során egy újszülöttet legalább három alkalommal vizsgál gyermekorvos: a születése után, a kórházból történő hazabocsátás előtt és néhány nappal később, otthonában, a háziorvos. Az ezekhez társuló, manapság nagyon elterjedt koponya és hasi ultrahangos szűrővizsgálatokkal együtt a felmerülő fejlődési rendellenességek vagy egyéb más, szervi rendellenességek igen nagy valószínűséggel kiderülnek. A legtöbb aggodalom és kétely ebben az életkorban a táplálás körül szokott kialakulni. Ezekben a kérdésekben mindig szívesen segít a védőnő vagy a háziorvos, és egyben tanácsot tud adni, hogy melyik az a pont, amikor meg is kell vizsgálni a babát, vagy esetleg sürgősen kórházba kell vinni.

Babásmamás.hu: Háziállat (elsősorban lakásban is tartott kutya, macska) esetén milyen higiéniai intézkedések ajánlottak, ha megszületik a baba?

Dr. Bogdányi Katalin: Az újszülötteknek közismerten csökkent védekezőképessége van, így mindenki tudja, hogy mekkora jelentősége van a kézmosásnak vagy a fertőtlenítésnek. Ugyanilyen okból nem tanácsolom, hogy közvetlen kontaktusban legyen a háziállattal. Ez az immunológiai állapot egyéves kora felé változik meg, amikor a kúszó-mászó életmódjával párhuzamosan ellenállóvá válik a száján át bekerülő sok idegen anyagnak, köztük ugyanúgy az idegen táplálékfehérjéknek (pl. csirke- vagy sertéshús), mint a földről összeszedett apróbb szöszöknek – köztük az állatszőrnek – vagy piszoknak. Természetesen ez alól kivételt képeznek azok a gyerekek, akiknél egyértelmű allergiás tünetek (ebben az életkorban leggyakrabban ekcéma) lépnek fel, mert őket tartósan védeni kell az ilyen irritánsoktól.

Folytatása következik, Dr. Bogdányi Katalin csecsemőgondozással, babatáplálással kapcsolatos cikksorozatát a közeljövőben olvashatjátok nálunk!

Kép forrása: SOTE II. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Koraszülött Osztálya

A cikk nem pótolja a szakorvosi vizsgálatot. A közölt tartalom mindössze általános tájékoztatás, nem használható egészségi problémák, betegségek diagnosztizálására vagy gyógyítására. Az adatok és információk, tanácsok felhasználása a felhasználó felelősségére történik. Kérjük, hogy egyes döntéseinek a meghozatala előtt szükség szerint kérjen közvetlen felvilágosítást az adott témában jártas szakembertől, annak érdekében, hogy az esetleges félreértések elkerülhetők legyenek.

Kapcsolódó cikkeink