A szülés körül kiemelten fontos betegjogok címszavakban:

• élethez és egészséghez való jog;
• szabad orvosválasztás joga;
• emberi méltóság joga;
• tájékozódás joga, illetve az egészségügyi dokumentációkba történő betekintés joga;
• kapcsolattartás joga;
• önrendelkezési jog és a beavatkozások elfogadásának és visszautasításának joga.

Amikor a betegjogok másodlagosak…

Egyrészt az újszülöttnek joga van élete első pillanatától fogva a legoptimálisabb tápláláshoz, ez pedig az anyatej – a gyakorlatban azonban a legtöbbször cumisüvegből etetik a babákat az újszülött osztályokon, mégpedig azért, hogy ne szenvedjenek túl nagy súlyveszteséget, és ne gyengüljenek le túlzottan az első napokban. Másrészt az anyának joga van ahhoz, hogy gyermekével együtt helyezzék őt el – a kapcsolattartás jogát viszont felülírhatja a baba vagy a mama élethez és egészséghez való joga. Itt kell megjegyezni, hogy a kórházaknak ilyen esetekben is biztosítaniuk kellene az igény szerinti szoptatás lehetőségét, ha mindezt nem teszik meg, a kismama a saját felelősségére elhagyhatja a kórházat, de csak akkor, ha ezzel a döntéssel nem fenyegeti sem saját maga, sem újszülöttje életét vagy testi épségét, ergo a kör bezárult…

Orvosi beavatkozások elfogadása és megtagadása a szülés körüli időszakban

Az egészségügyi törvény szerint a különböző orvosi beavatkozásokat vagy vizsgálatokat csak a beteg beleegyezésével lehet elvégezni – a fentebbiek értelmében kivételt képeznek azok az esetek, amikor a kérdéses beavatkozás elmaradása a beteg (a kismama) vagy mások (a baba) egészségét/életét súlyosan veszélyeztetnék. A probléma mindössze annyi ezzel, hogy a még a szakma sem ítéli meg azonosan, hogy melyek azok a bizonyos veszélyeztető helyzetek.

Nem egyértelmű, hogy mi számít veszélyeztető tényezőnek:

Másképp fogalmazva, tulajdonképp bármi lehet veszélyeztető tényező, amiről a szülést levezető szakorvos úgy gondolja, ez utóbbi esetben viszont elvész a kismama önrendelkezési joga. Itt van mindjárt a Magyarországon – legalábbis az először szülő kismamák körében – szinte rutinszerűen végzett gátmetszés problematikája. Az indoklás szerint az anya egészsége érdekében végzik el ezt a beavatkozást, mondván: ennek hiányában súlyosan veszélyeztetnék testi épségét – önmagában ez rendben is lenne, azonban egyes orvosok, szülésznők vagy bábák kétségbe vonják a rutinszerű alkalmazás létjogosultságát. Vannak szakemberek, akik szerint maga a beavatkozás az, amely veszélyezteti a kismamák testi épségét (az orvosi indikáció nélkül, rutinszerűen végrehajtott gátmetszésekre vonatkozik mindez).

Tájékozódáshoz való jog

Ez szintén érdekes kérdés. Egyfelől azért, mert ha a beavatkozás/vizsgálat elmaradása nem fenyegeti sem a baba, sem a mama egészségét, akkor ezt a kismama – a megfelelő információk birtokában – akár el is utasíthatja. Másfelől, ha az élethez való elsődleges jog felülírná az önrendelkezési jogot, a kismamának akkor is joga van tájékozódni – vagyis nem fordulhat elő, hogy vajúdás közben vagy a szülés alatt olyan vizsgálatot/beavatkozást is elvégezzenek nála, amiről őt megelőzően nem tájékoztatták.

A szülő nőnek akkor is joga van a részletes tájékoztatáshoz, ha az élethez való elsődleges jog felülírná az önrendelkezés jogát.

Emberi méltósághoz való jog

Ugyancsak nehéz lenne egzakt módon meghatározni, melyek azok a pillanatok, amikor az egészségügyi intézményekben megsértik egy-egy kismama emberi méltóságához való jogát. Ide tartozik például a várakoztatás kérdése, az emberi méltósághoz való jog értelmében csak nyomós indokkal, és csak addig szabadna várakoztatni a betegeket, ameddig ez feltétlenül szükséges – nem kell magyarázni, miért nehéz bebizonyítani, ha sérül ez utóbbi betegjog. Ide tartozik továbbá, ha az egészségügyi személyzet bántó hangnemben beszél a kismamával… Végül, de nem utolsósorban a méltósághoz való jog értelmében a körülményekhez képest minden esetben tekintettel kell lenni a betegek/kismamák szeméremérzetére.

Ha nem úgy mentek a dolgok

Ha a baba születése alatt, vagy akár a terhesgondozás folyamán valamilyen sérelem érte a kismamát, joga van az adott intézménynél, illetve annak fenntartójánál írásbeli vagy szóbeli panaszt tenni. Ebben is nagy segítséget jelenthet a betegjogi képviselő – ilyennek minden egyes egészségügyi intézetben kell lennie, törvény írja elő. Az igazsághoz hozzátartozik azonban, hogy Magyarországon jelenleg inkább csak közvetítőként dolgoznak ezek a szakemberek, valódi egyezkedés ritkán történik...