A statisztikai adatok szerint az utóbbi 10 év során megduplázódott a mogyoróallergiás gyerekek száma, egyelőre azonban nincs tudományos magyarázat, miért terjedt el ennyire ez a korábban csak elvétve jellemző megbetegedés. A szülőknek mindenesetre ajánlott az óvatosság, ha csemetéjük még nem kóstolt bele ezekbe az ételféleségekbe.

Mikor adhatunk először mogyoróféléket?

Általános szabály, hogy az erősen allergizáló ételek bevezetésével a baba minimum 12, de inkább 24 hónapos koráig kellene várni. Ennek értelmében a mogyoróval és a dióval leghamarabb másféléves kor környékén lehet próbálkozni, az amerikai mogyorót pedig szigorúan csak kétéves kor fölött adhatjuk először, mert túlérzékenység esetén súlyos fulladásos allergiás reakciót okozhat. Amellett, hogy a mogyorófélék agresszív allergéneknek minősülnek, a fogyasztásukkal járó fulladásveszélyről sem szabad megfeledkeznünk: mindig felügyelet mellett és csak kis adagot kapjon belőlük a gyerkőc. Biztonsági okokból az a legjobb, ha négy-ötéves koráig egyáltalán nem adunk egész diót/mogyorót a gyereknek, de tört/darált formájában is csak szigorú felügyelet mellett kaphat, mert szerencsétlenebb esetben még így is félre tudja nyelni az apró falatot (ebből a szempontból egyébként a mogyoróvaj jelenti a legbiztonságosabb alternatívát).

Fokozott óvatosság szükséges: ha a szülők családjában előfordult már allergiás megbetegedés, asztma vagy szénanátha, hároméves kora előtt semmiképp se kapjon mogyorófélét a gyerkőc. Ha konkrét mogyoróallergiáról is tudunk a közeli hozzátartozók körében, konzultáljunk allergológus szakemberrel!

Milyen tünetei lehetnek a mogyoróallergiának?

Az allergiás reakció az étel elfogyasztását követő percekben alakul ki, többnyire viszkető kiütések, duzzanatok formájában, ritkábban nehézlégzés, hányinger, hányás vagy fulladás is kísérheti a rohamot.

Fontos tudni: a mogyoró, a dió vagy a mandula allergizáló hatását nem csökkenti a hőkezelés, így az alapos sütés-főzés sem jelent megoldást a problémára: a mogyorófélék pörkölve, sózva, süteményben, stb. ugyanolyan erős allergének, mint nyersen!
   

A baba tehát semmiképp sem kaphat ezekből a csemegékből, de mi a helyzet a szoptatós anyukával?

Bár az ételallergia megelőzésével kapcsolatos ajánlások örökös változásban vannak, a legagresszívebb allergének közé tartozó mogyorófélék egyértelmű kivételt jelentenek: ahol már előfordult a családban mogyoróallergia, asztma vagy szénanátha, ott a kismamának mindenképp kerülnie kell az olajos magvak fogyasztását, de ennek hiányában sem érdemes kísérletezni velük a szoptatás ideje alatt.

...és a várandós kismamával?

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia 2000-ben olyan ajánlást adott ki, mely szerint a várandósoknak kerülniük kell a mogyorófélék fogyasztását, mert a későbbiekben túlérzékenységet okozhatnak a babánál. Az ajánlást 2008-ban visszavonta a szervezet, noha azóta (is) több ízben találtak összefüggéseket erre vonatkozóan a kutatók, íme egy közelmúltban végzett felmérés eredményei:

Egy amerikai orvostudományi egyetem munkatársai azt vizsgálták, hogyan befolyásolja a terhesség alatti mogyorófogyasztás a későbbiekben kialakuló túlérzékenységet a gyerekeknél. "A Journal of Allergy and Clinical Immunology című folyóiratban közétett tanulmányból kiderült, hogy a túlérzékenység - amely az allergia lehetséges jelzője – háromszor nagyobb eséllyel bukkant fel azoknál a babáknál, akiknek anyja a várandóssága alatt mogyorót fogyasztott. Minél több mogyorót evett az anya a terhessége idején, annál nagyobb volt a gyerek pozitív válaszreakciójának valószínűsége az érzékenységi tesztben" – adta hírül az MTI.