Fájdalomcsillapítás
Várszegi Viktória
2009. szeptember 17.

Vajúdás alatt

A vajúdás megkezdődése után az előzetes elképzelés módosulhat, attól függően, hogy a folyamat hogyan halad előre, a szülő nő hogyan érzi magát és a szülész vagy a szülésznő mit javasol.

A nők fájdalomcsillapítás iránti igénye a vajúdás alatt meglehetősen változó, az egyéni fájdalomtűréstől függően. A vajúdásra és a szülésre való felkészülés, csakúgy, mint a vajúdót körülvevő személyek érzelmi támogatása jelentősen csökkentheti a szorongást és a fájdalomcsillapítók iránti igényt. Sok nő nem kér gyógyszert.

Szülés alatt

A szülés kritikus szakasz az újszülött életében: számos folyamat megy a szervezetében végbe, amint az anyától való teljes függés után a függetlenséghez kell alkalmazkodnia. Az az újszülött, aki erélyes anyai fájdalomcsillapítás miatt gyógyszerhatás alatt áll, kevésbé képes alkalmazkodni. Leggyakrabban intravénás mepiridint vagy morfinszármazékot használnak fájdalomcsillapításra. Mivel azonban ezek a szerek lassítják a szülés első szakaszát, ezért rendszerint az aktív fázisban adják őket. Ezen kívül, mivel a hatásuk 30 perc után a legkifejezettebb, nem adhatók olyan esetben, amikor a szülés rövid időn belüli lezajlása várható. A gyógyszerek nyugtató hatásának ellensúlyozására az újszülöttnek naloxon nevű gyógyszert lehet adni közvetlenül a megszületés után.

Helyi érzéstelenítés

Ha a szülés előrehaladtával a nőnek erősebb fájdalomcsillapításra van szüksége, helyi érzéstelenítés jöhet szóba a hüvelybemenetnél. Ez teljesen érzésteleníti a fájdalmas területet, de ébren hagyja a szülő nőt, és nem lassítja a magzat funkcióit. Kivitelezhető pudendális blokk formájában, vagy regionális érzéstelenítés útján. A pudendális blokk gyakran használt eljárás, mely során érzéstelenítőt juttatnak a hüvely falán keresztül a pudendális ideghez, érzéstelenítve az egész hüvelyt, a vulva (külső nemi szervek) kivételével. Ez az eljárás hasznos a komplikáció nélküli szülés alatt, amikor a szülő nő préselési ingert jelez.

EDA

Egyre elterjedtebb fájdalomcsillapítási módszerré vált a pár évvel ezelőtt még kuriózumnak számító epidurális érzéstelenítés. Bár sokan még ma is félnek, idegenkednek a beavatkozástól, több pozitív mellékhatása is van, sőt bizonyos kórképek esetén (koraszülés, anya szív- és érrendszeri betegségei, tüdőbetegség, terhességi toxémia) kifejezetten ajánlott.   

A fájdalomingereket érzőidegek szállítják a gerincvelőbe, innen az idegpályákon az agyba továbbítódnak, itt alakul ki a fájdalomérzet. Az epidurális érzéstelenítés során a gerinc ágyéki szakaszának alsó részébe fájdalomcsillapító gyógyszereket juttatnak, melyek a gerincvelőbe belépő érzőidegekbe jutva meggátolják a fájdalominger  továbbadását.

A szülési fájdalmak jelentős mérséklése mellett az epidurális érzéstelenítés pozitív hatást gyakorol a babára, mert javítja a méhlepény és a magzat keringését, így bizonyos szituációkban kimondottan előnyös az alkalmazása. Továbbá, ez a fájdalomcsillapítási eljárás meggyorsítja a tágulási szakaszt, így elhúzódó vajúdás, vagy a magzat bizonyos méhen belüli rendellenes helyzetei esetében is ajánlott.

Altatás

Az általános érzéstelenítést (altatást), mely a vajúdó tudatát átmenetileg kikapcsolja, lehetőség szerint nem alkalmazzák, mert lassítja a magzat szívműködését, légzését, agyműködését - csakúgy, mint az anyáét. Használható sürgős császármetszéseknél, mert ez a leggyorsabb módja az érzéstelenítésnek.

Jó tudni

Egyes gyógyszerek lassíthatják (deprimálhatják) a magzat légzését és egyéb életműködéseit a megszületés után.

Forrás: MSD Orvosi kézikönyv

Kapcsolódó cikkeink