Kishírek a nagyvilágból

2011. február 5.

A férfiak és a nők eltérően reagálnak a stresszre 

Egy új, 20-64 évesek körében végzett felmérés szerint a kor és a nem igen nagy szerepet játszanak abban, hogyan reagálnak az egyes emberek a stresszre.

"Adataink szerint a nők, akik hajlamosabbak a védekező viselkedésre, nagyobb veszélyben vannak a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából, míg férfiaknál ez épp ellenkezőleg van: az ő esetükben a kevésbé védekező viselkedés hajlamosít ezekre a megbetegedésekre" - nyilatkozta Bianca D'Antono, az Université de Montréal professzora.

A védekező viselkedés általában a fenyegető és zavaró ingerek elkerülésével, tagadásával és elnyomásával jár együtt. Nők esetében az erős védekező reakciók magas vérnyomást okoznak, míg az idősebb férfiaknál az enyhe védelmi reakciók okoznak hevesebb szívverést.

A kutatás során összesen 81 egészséges dolgozó férfit, és 118 nőt vizsgáltak meg. Dr. Jean Claude Tardif, a Montreal Szívgyógyászati Intézet kutatója szerint az eltérő reakciók okai a férfiak és nők eltérő szociális szerepköreiből adódik.

"A valahova tartozás érzése alapvető emberi szükséglet - nyilatkozta D'Antono professzor - A legtöbben manapság a szociális kirekesztést életveszélyes fenyegetésként élik meg, ez pedig erős védelmi reakciókat vált ki. Az erős védelmi reakciók persze hasznosak az önbizalom fenntartásában, de egészségügyi problémákat is okozhatnak."

A kutatás során a résztvevőknek négy különböző feladatot kellett végrehajtaniuk, amelyek egyre növekvő stressz-szinttel jártak. Az első feladat során egy semleges szöveget kellett felolvasniuk egy másik önkéntesnek. A második és harmadik feladat végrehajtásához a résztvevőknek egy előre megírt forgatókönyvet kellett követniük, amelyben a rájuk osztott, sokszor kellemetlen szerepet kellett eljátszaniuk. Az utolsó feladat egy abortuszról szóló vitában való részvételre kötelezte az önkénteseket.

A feladatok végrehajtása közben a kutatók figyelemmel kísérték a résztvevők pulzusát és vérnyomását, valamint a nyál kortizol-szintjét. Az eredmények szerint a nők és az idősebb férfiak esetében mutathatók ki megnövekedett kardiovaszkuláris, autonóm és endokrin reakciók stresszes helyzetben. Ezek a reakciók mind potenciális veszélyt jelenthetnek az egészségre.

"Természetesen további kutatásokra van szükség a védekező magatartás egészségre gyakorolt hatását illetően" - írják a kutatók, akiknek mostani kutatását a Kanadai Egészségügyi Kutatási Intézetek szervezet támogatta.

A Psychophysiology című lapban publikált kutatás az Université de Montréal és a Montreal Szívgyógyászati Intézet munkatársai vezetésével és az Université du Québec á Montréal szakértőinek közreműködésével készült el.

A rágódás nem tesz jót a nőknek

Egy tanulmány felfedte, hogy azoknál a barátnőknél, akik rágódnak egymás problémáin, fokozódik a kortizol nevű hormon kiválasztása, illetve a szimpatikus idegrendszer aktivitása. Ha azonban nem feledkeznek bele túlságosan a bajba, akkor ez a jelenség elmarad, ami arra utal, hogy az együttérző beszélgetés segít, de csak a megfelelő módon.

"Jóból is megárt a sok" – nyilatkozta Jennifer Byrd-Craven, az Oklahomai Állami Egyetem pszichológusa. "Ha valóban átengedjük magunkat a negatív érzéseknek, az általános egészségi állapotunknak is árthatunk vele, nem csak a lelkünknek."

Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a gondok hosszas ecsetelgetése sokkal idegesebbé teszi az embert, még akkor is, ha közelebb hozza egymáshoz a barátokat. A paradoxon megvizsgálásához Byrd-Craven 44 pár egykorú főiskolás barátnőt toborzott össze. A lányok kérdőíveket töltöttek ki, melyből meg lehetett állapítani a temperamentumukat és a probléma-megoldási stílusukat. A baráti párokat ezután megkérték, hogy üljenek le, és beszélgessenek a problémáikról, vagy dolgozzanak együtt egy közösségi pihenőközpont megtervezésén.

A pihenőközpontos feladatot kontroll gyanánt építették be a kísérletbe, hogy a problémamegoldást egy semlegesebb környezetben tanulmányozhassák. A feladatok előtt és után a nőktől nyálmintákat vettek, hogy megmérjék a kortizol és az alfa-amiláz szintjét. Az alfa-amiláz jelzi a szimpatikus idegrendszer aktivizációját.

A pihenőközpontot tervező nők nem mutattak stressz-válaszokat, és azok sem, akiknek a probléma-megbeszélő módszere a megoldásokra összpontosított. Azoknál azonban, akik csak töprengtek a bajukon, megoldás nélkül, a kortizol és az alfa-amiláz szintje is emelkedett.

A Journal of Social and Personal Relationships című folyóiratban megjelent tanulmány csak a rövid távú hatásokat vizsgálta, így a kutatók nem tudhatják, milyen hatással bír a gyötrődés hosszabb távon. Előzetes eredmények azonban arra utalnak, hogy a válasz nem lesz kedvező.

"Más tanulmányok kimutatták, hogy a kettős stressz-rendszer aktivitás összefügg a belső tünetek – mint a depresszió és a szorongás - megjelenésének magasabb kockázatával.” – mondta Byrd-Craven. Az egyik különös hatása azonban a közös siránkozásnak, hogy azok, akik így tesznek, arról számolnak be, hogy közelebb állnak a barátnőjükhöz. A következő lépés gyanánt meg kell nézni, hogy a nők és a barátságuk hosszú távon mennyire gyümölcsöző, és hogy az emberek képesek-e megtanulni a hatékonyabb problémamegoldás módszereit.

A stressz szerepet játszik a menstruáció előtti tünetek erősségében

Ausztrál kutatók 273 személy megkérdezése után azt találták, hogy az idősebb fiútestvérek jelenléte átlagban 1 évvel késlelteti a menstruáció megjelenését a lányoknál, míg a fiatalabb fiútestvérek a szexuális aktivitás kezdetét késleltették a nőknél.

Eddig is ismert volt a fiútestvérek jelenlétének hatása a lányokra. Annak érdekében, hogy megállapítsák, ez hatással van-e családalapítási sikereikre, a kutatók 197 nőt és 76 férfit (18 és 75 év közöttiek) kérdeztek meg. Az eredmény: 10 kivételével mindegyiküknek volt testvére.

"Ez a kutatás segít, hogy jobban megértsük a családi dinamika befolyásoló hatását a fejlődésben" - mondta Fritha Milne, a Nyugat Ausztráliai Egyetem viselkedési ökológusa.

A kutatók megpróbálták megmagyarázni a menstruáció és a szexuális aktivitás későbbi megjelenését, így kizárták az olyan tényezőket, mint a társadalmi-gazdasági helyzet. Azt feltételezik, hogy az idősebb fiútestvérek talán a lányok fiziológiai érését késleltették, gondolati stresszt alkalmazva és több szülői figyelmet elszívva. Ezzel ellenétben a fiatalabb fiútestvérek talán a lányok viselkedési érésére hatottak: követelték nővérük gondoskodását.

Más statisztikák, mint a terhességek száma vagy az első terhesség ideji életkor, nem mutatták ki a fiútestvérek hatását. A hatás hiánya talán a mai nők hosszabb függetlenségének köszönhető- korábban megtapasztalják a gyermeknevelést, mondták a tudósok. Az "előanyasági idő" alatt, a nők tapasztalatokat gyűjthetnek, melyek segítséget nyújtanak jövendő családjuknál, legyőzve a fiútestvér negatív hatását.

Az előző tanulmányok azt mutatják, hogy azok a fiúk és lányok, akik 1 vagy 2 fiútestvér után születtek, jelentősen kisebb súllyal jöttek a világra, mint azok, akiknek nem volt idősebb testvérük. Fiút szülni többe kerül az anyának, mint lányt: a fiú babáknak 10 százalékkal több ételre van szükségük és a fiúmagzatot általában tovább hordja az anya a méhben. Születéskor a fiúk átlagban nehezebbek, mint a lányok.

"A jövőbeli kutatásoknak a főbb mechanizmusokra kellene koncentrálniuk, így felderíthetjük, hogy miért és hogyan késleltetik a fiútestvérek a lánytestvéreik szexuális érésének és aktivitásának megjelenését" - mondta el Milne.

A stressz okozta nyakfájdalom nőkben sokkal gyakoribb

A nyak fájdalma foglalkozástól és kortól függetlenül sokkal gyakoribb nőknél, mint férfiaknál. Ennek oka lehet, hogy a nők sokkal stresszesebben élik meg a mindennapokat.

"Tudományos körökben állandó vitatéma, hogy miért olyan gyakoriak az izom- illetve ízületi fájdalmak és ezek miért gyakoribbak nőknél" – mondja Anna Grimby-Ekman, a Sahlgrenska Akadémia Közegészségügyi és Kommunikációs Orvoslás Tanszékének doktoranduszhallgatója és statisztikusa. "Tudjuk, hogy az emeléssel járó nehéz fizikai munka a nyak fájdalmához vezethet. A fizikailag kevésbé megterhelő munkát végzők esetében könnyebben találhatunk egyéb tényezőket a nyaki fájdalom magas előfordulási gyakoriságának hátterében."

Egy svéd egyetemi hallgatók között végzett felmérés szerint, melybe 627 lányt és 573 fiút vontak be, a nyakfájdalom sokkal jellemzőbb a lányokra. Az eredmény meglepő, mivel a kutatók azt várták, hogy ebben a korosztályban körülbelül azonos számú nő és férfi szenved nyakfájásban, hiszen a tanulás azonos mértékű megterhelést jelent mindkét nem számára.

Egy másik csoportban is elvégezték a felmérést. Ezúttal 870 nőt és 834 férfit kérdeztek meg. A megkérdezettek számítógépes munkát végeztek. A nők közül többen számoltak be nyak- és hátfájásról, mint azt foglalkozásuk magyarázná. Az egyértelmű, hogy mind a számítógépes munkát végzők, mind a hallgatók esetében pszichoszociális tényzők is hatással vannak a nyaki fájdalom kialakulására.

"A stressz nagyobb fokú megélése a lányhallgatóknál gyakoribb volt, mint a fiúk esetében. Emellett úgy tűnik, hogy náluk nagyobb szerepe volt a nyaki fájdalom kialakulásában is a fiúkkal összehasonlítva" – mondja Anna Grimby-Ekman.ű

És végül, de nem utolsósorban:

A sok stressz hátráltathatja a teherbeesést

Egy tudományos tanulmány most először mutatta ki, hogy a magas stressz-szint késleltetheti a teherbeesést. Az Oxford Egyetem szakemberei megmérték a babát tervező asszonyok stresszhormon-szintjét, és azt találták, hogy a legidegesebbeknek volt a legkisebb az esélyük arra, hogy megfoganjanak.

A relaxáció segíthet néhány párnak, de több kutatásra van szükség. A Fertility and Sterility című folyóiratban megjelent tanulmány 274 egészséges, terhességet tervező 18-40 éves nőt követett nyomon. Közismert, hogy az életkor, a dohányzás, az elhízás és az alkoholfogyasztás befolyásolják a teherbeesés sikerét, de a stressz hatása kevéssé világos. A szakértők a kísérletek során két stresszhormon szintjét mérték a nyálból: az adrenalinét, mely a vészreakciókért felel, illetve a kortizolét, amely pedig a krónikus stresszhez köthető.

Azoknak a nőknek, akiknek a nyálában a legtöbb volt az alfa-amiláz (az adrenalinszint jelzője), 12 százalékkal csökkent az esélyük a teherbeesésre a termékeny napjaikon. A kortizol esetében nem láttak változást a terhesség esélyeiben.

Szóbeszéd már eddig is keringett arról, hogy a stressz okozhat terméketlenséget, csak tudományosan nehezen tudták bizonyítani. Dr Cecilia Pyper, az Oxfordi Egyetem Nemzeti Prinatális Egészségügyi Egységéből elmondta, hogy a tanulmányukkal az egészséges nők terhességét befolyásoló faktorok jobb megértését szerették volna segíteni. “Ez az első tanulmány, mely felfedezte, hogy a stressz biológiai mértékei összefüggnek a teherbeesés esélyével. Az eredmények alátámasztják az elképzelést, hogy a babára váró pároknak mindent meg kellene tenniük a nyugalmuk érdekében. Néhány esetben megfelelő lehet a relaxációs technikák elsajátítása, tanácsadás, jóga vagy meditáció.”

A kutatásban részt vett a Eunice Kennedy Shriver Nemzeti Gyermekegészségügyi és Fejlődéstani Intézete is. Ez a tanulmány részét képezi egy nagyobb volumenű munkának, melyek vizsgálják a dohányzás, az alcohol és a koffein teherbeesésre gyakorolt hatását is. Joanne Taylor, a Tommy’s alapítvány bábája eképp kommentálta a munkát: "A stressz eltérő módon hat az emberekre, így egyes esetekben befolyásolhatja a megtermékenyülést is. A nők sokféleképpen felkészülhetnek az egészséges terhességre: megfelelő táplálkozással, folsav és étrendkiegészítők szedésével, illetve persze a stressz kiküszöbölésével."

A Medipress Hírszolgálat cikkeiből válogattunk.

A cikk nem pótolja a szakorvosi vizsgálatot. A közölt tartalom mindössze általános tájékoztatás, nem használható egészségi problémák, betegségek diagnosztizálására vagy gyógyítására. Az adatok és információk, tanácsok felhasználása a felhasználó felelősségére történik. Kérjük, hogy egyes döntéseinek a meghozatala előtt szükség szerint kérjen közvetlen felvilágosítást az adott témában jártas szakembertől, annak érdekében, hogy az esetleges félreértések elkerülhetők legyenek.

Kapcsolódó cikkeink