A babavárás időszakában szigorú előírások, illetve tilalmak szabályozták a kismama és környezete életmódját, viselkedését. Íme néhány! :)

A kismama kívánságait tiszteletben tartották, akár lophatott is. Úgy gondolták, a megkívánt ételből ennie kell, különben elvetéli magzatát. Tejet ittak, mert úgy vélték, azt a magzat is kívánja. Egyes ételekről (pl. pálinka és hagyma) úgy tartották, pozitívan hatnak a baba fejlődésére; másutt károsnak hitték a hagyma és a só fogyasztását a várandósság alatt, tartottak attól, hogy fekélyes lehet tőlük a gyermek. A sok víz ivásától tartózkodtak, nehogy sok legyen a magzatvíz.

Fotó: Bigstock

A várandósság alatti fehér folyást a gyermek izzadtságának gondolták. A terhesség alatti vérzést "tisztulásnak" tartották (nem lesz fekélyes a gyerek), s ezért gyakran nem is tettek ellene semmit. Másutt a házasságtörés jelének tekintették. (…) Úgy vélekedtek, hogy vérzés esetén nem jó ruhát váltani, mert akkor fokozódik - imával, ráolvasással, különböző mágikus eljárásokkal védekeztek ellene.

A kismama nő ruházatánál ügyeltek arra, hogy a fejét melegen tartsa, és - mágikus célzattal – gyakran kifordított ruhát viseltek a kismamák. Némely helyen óvakodtak a szoros ruháktól, míg más vidékeken bepólyázták a hasukat, hogy ne legyen később sem túl nagy.

Az előjelek a születendő gyermek nemére, valamint külső és belső tulajdonságaira vonatkoztak. A baba nemére jósoltak az állapotos nő külsejéből (pl. lány lesz, ha széles a hasa, ha arca májfoltos, szeplős; fiú lesz, ha a hasa hegyes, az arca tiszta), közérzetéből (ha lány lesz, jó a közérzete, ha fiú lesz, az ellenkezője); véletlen szituációkból (pl. ha leejtett tárgyért bal kézzel nyúl, lány; ha jobbal, fiú születik: ha gombostűt talál, fia, ha varrótűt, lánya születik; amelyik házon kuvik szólal meg, ott lány születik; ha újévkor férfilátogató jön, fiú születik stb.). Jóslások is ismertek hasonló célból: pl. a nő a várandósság kilencedik hetében éjfélkor egy ezüst pénzt vízbe márt, a jobb lába hüvelykujjára teszi, ha jobbra gurul: fiú, ha balra, lánya születik; vagy terhesség végén éjféltájban bal gyűrűsujjáról egy kis körmöt égő szénre tesz, ha pattogva ég, lánya lesz.

A tilalmak javarésze a megcsodálásra vonatkozott: a várandós nőnek nem szabadott semmit megcsodálnia, mert akkor jel lesz a gyereken (pl. nem szabadott tüzet néznie, mert akkor piros foltok lesznek rajta). Ha megtörtént a baj, védekeztek a következményei ellen: pl. a terhes nő a körmére nézett; elfedte vagy megtörölte a szemét, fügét mutatott, farához kapott, hogy ott keletkezzen a jel. A megcsodáláson kívül féltették a kismamát a szemveréstől, az ijedtségtől és általában a rontástól. Mindezek ellen a szokásos rontáselhárító szerekkel védekeztek.

Szemelvények a Magyar Néprajzi Lexikonból.

Kis kép: Bigstock