Szinte minden esetben vöröses vagy kékes a néhány pillanatos újszülött bőre, és csak pár perc elteltével – vagy később, hiszen a vérkeringés még éretlen - alakul ki az üde, rózsaszín bababőr. A baba testét ragadós magzatmáz borítja, ez segít megőrizni a bőr nedvességtartalmát az első napokban, illetve imitt-amott még lanugót - apró szőrszálakat, amelyek az anyaméhben védték a pocaklakót - is találhatunk a kis jövevényen. A magzatmáz és a lanugó mennyisége egyénenként változó, de minden esetben elmúlik a szülést követő egy-két napon belül. Az is előfordulhat, hogy ráncos, száraz bőrrel érkezik az apróság – ez olyankor jellemző, amikor a méhlepény már nem volt képes maradéktalanul ellátni feladatait - ettől sem szabad megrémülni, hamarosan eltűnik a szárazabb felső hámréteg, és előbukkan a finom, rózsaszínű bőr, ha mégsem, az óvatos olívaolajos kenegetés jót tehet.
Átmeneti foltok, anyajegyek:
Eleinte még puha lehet, később fokozatosan keményedik, zsugorodik és a színe is sötétebb lesz, végül – mielőtt leesne, rendszerint a 10. nap környékén – elfeketedik.
A természetes úton születő babák buksiját megviseli a szülőcsatornán való áthaladás; a pici fejének puha csontjai kissé összecsúsznak az ott kialakuló nyomás hatására, ezért az első néhány napban kimondottan hosszúkás, csúcsos lehet a buksi, különösen egy elhúzódó kitolási szak után. A fejen található dudorok szintén a szülőcsatornában elszenvedett megpróbáltatások következményei: a nyomás hatására bevérzések keletkeznek a fejbőr és a koponyacsont között - ezek a dudorok általában egy nap alatt felszívódnak, de előfordulhat, hogy hosszú hónapokat vesz igénybe a teljes gyógyulás.
A szemek környéke szintén enyhén puffadtabb lehet a születés viszontagságai miatt, illetve el is pattanhat egy-egy ér a baba szemében (bevérzés) az őt ért extra nyomás következtében.
Az újszülöttek mellei és nemi szervei gyakran duzzadtak, kislányoknál megeshet, hogy váladék, esetleg vér ürül a hüvelyből – ez is természetes, az anyai hormonok okozzák, idővel, ahogyan ezek a hormonok kiürülnek a baba szervezetéből, maguktól elmúlnak az említett elváltozások.
A pici kezei és lábai hűvösebbek lehetnek más testrészeinél, ugyanis vérkeringése (még) éretlen. (A testhőmérsékletet ebben az időszakban a baba pocakján kell ellenőrizni, amíg az meleg, hőháztartása is rendben van.)
Az újszülöttek lábai befelé görbülnek az anyaméhben töltött utolsó hetek/hónapok szűkössége miatt, féléves kor környékére nyomtalanul elmúlik a probléma, kiegyenesednek a lábacskák.
Az újszülöttek szívfrekvenciája eltér a felnőttekétől/nagyobb gyermekekétől, szívük átlagosan 120-at dobban percenként.
Nem ritkák azok az ártatlan szívzörejek sem, amelyek a keringési rendszer éretlenségéből adódnak, jellegüknél fogva néhány napon belül – amint a kis jövevény szervezete megtanult alkalmazkodni a kinti világhoz – el is múlnak maguktól.
A baba légzése szabálytalan lehet eleinte, gyakran veszi szaporábban a levegőt, de néhány gyorsabb levegővétel után a helyzet ismét helyreáll. Továbbá az újszülöttek orrnyerge lapos, így sokszor szuszognak, szörcsögnek, amikor áthalad orrjárataikon a levegő, ez is természetes, alkati adottságokból eredő sajátosság a kisbabáknál.
A születést követő két-három napban feketés-zöldes mekóniumot (magzatszurok) ürít a pici, melyet még az anyaméhben nyelt le. Széklete fokozatosan – ahogyan elkezd táplálkozni – alakul előbb sárgás, majd aranyszínűre.