6-12 hónaposan - Kizárólag olyan innivalót adjunk a babának, amely nem terheli meg szervezetét, könnyen emészthető a számára.

Idővel – a szilárd ételek bevezetése miatt – a kisbaba egyre táplálóbb ennivalókat fogyaszt, az anyatej/tápszer ugyan még részét képezi a napi menünek, de a teljes folyadékszükségletet már nem fedezi. Féléves kor után – az anyatej/tápszer mennyiségének csökkentése mellett – gyümölcslével, babavízzel vagy teával kínáljuk a picit. Ha a tea mellett döntenénk, ne cukrozzuk, ha mégis rákényszerülnénk, a lehető legkisebb mennyiségben tegyük. Mézet egyéves kor előtt semmiképp se adjunk a babának!

Az első születésnap közeledtével (9-10 hónaposan) már csak a napi folyadékszükséglet felét kell fedeznie az anyatejnek, illetve a tápszernek; a fennmaradó részt egyéb italokból (babavíz, gyümölcslé, tea) és az elfogyasztott ételekből kell megkapnia a babának.

Tehéntejet, kecsketejet csak egyéves kor után adjunk, a bennük található ásványi anyagok és fehérjék magas koncentrációja túlzottan igénybe venné az apróság emésztőrendszerét és veséjét, ugyanez vonatkozik az ásványvízre is!

A babák vízháztartása rendkívül érzékeny!

A kisbabák testsúlykilogrammra számított folyadékszükséglete jóval magasabb, mint a felnőtteknek, illetve idősebb gyermekeknek; vízháztartásuk egyensúlya kifejezetten sérülékeny, a hidratáltság kismértékű visszaesése – valamivel kisebb folyadékbevitel és/vagy enyhén magasabb folyadékvesztés – elég a kiszáradáshoz.

Kiszáradásra utaló jelek:

A kezdődő baj egyik látványos velejárója a száraz pelus – a baba mindössze két-három alkalommal pisil a nap folyamán, és jellegzetesen sötét lesz vizelete - de a pici kutacsa is árulkodó lehet: beeshet, és profilból nézve kissé homorúnak tűnhet.

További tünetek:

• sápadt arc,
• beesett szemek,
• bágyadt tekintet,
• ráncos ajak,
• lassú mozgás és feltűnő aluszékonyság.

Enyhébb probléma esetén – kezdődő kiszáradás, melyet pl. kánikula okoz -, nem kell rögtön az ügyeletre rohanni:

• anyatejes kisbabáknál a gyakori és viszonylag rövidebb ideig tartó mellretétel is megoldhatja a helyzetet;
• tápszeres csecsemőknél és a nagyobb gyermekeknél az apró, kortyonkénti teáztatás vagy babavíz adása segíthet (fokozatosan kell haladnunk: egy-egy korttyal kezdjünk, majd tartsunk pár perc szünetet).

Abban az esetben azonban, ha hányás, hasmenés vagy magas láz áll a kiszáradás hátterében (betegség), ne próbálkozz házi praktikákkal, amilyen hamar csak lehet, mutasd meg a babát az orvosnak!

Dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gyermek-gasztroenterológusának tanácsai:

Óvodás korban a gyermekek nagyrészt együtt étkeznek a családdal, ugyanazt eszik, isszák, amit a felnőttek. Vannak azonban helytelen szokások, amiket a gyerekek egészsége érdekében kerülni kell.

• Az ásványvizek és az üdítőitalok közül inkább a szénsavmentes/buborékmentes ajánlható. A vízben oldott gázok a gyomorban felszabadulva feszítik a gyomrot, refluxot provokálhatnak, haspuffadást okozhatnak. A feszülő has kellemetlen érzetet kelt a gyermekben. Különböző ásványvizekben minden ionnak más-más a koncentrációja, ezért érdemes váltogatni a különböző márkákat.
• Az üdítők közül leginkább a tartósító- és színezékanyagot nem tartalmazó természetes gyümölcslevek a legegészségesebbek. Igaz, a friss gyümölcsöt nem pótolja teljes mértékben, de részlegesen vitamin-forrásként szolgálhat. Rosttartalma miatt székrekedés esetén előnyös lehet. Ezek a gyümölcslevek azonban sok kalóriát is tartalmaznak, ezért túlsúlyos gyermekeknek nem ajánlott a nagy mennyiségű fogyasztása. Fontos megjegyeznünk, hogy míg hasmenés esetén az alma, banán javasolható, az almalé fogyasztásával épp ellenkező hatást érhetünk el.
• A mesterséges üdítők – bármennyire is népszerűek, különösen a kóla-félék – egészségtelenek és nem gyermekeknek valók. Koffein tartalmuk izgatólag hat, ha a gyerek egy bizonyos mennyiségnél többet iszik meg, nyugtalan lesz, nem tud elaludni. Foszforsav tartalma erős marószer, ezért a fogakat tönkreteszi. (Kísérletképpen egy pohár kólába tettek egy gyermek tejfogat, s az néhány napon belül teljesen feloldódott abban!) Édessége miatt fogszuvasodást okoz, hizlal. A benne levő illatanyag (a perubalzsam) pedig allergiás reakciót válthat ki. Ilyenkor az erre érzékenyeken kipirulás, csalánkiütések jelennek meg. Nemcsak a kólától, más színezékanyagokat tartalmazó üdítőtől is hasonló tünetek észlelhetők.
• A teákban thein van, ami a koffeinhez hasonló élénkítő anyag - értelemszerűen ennek is enyhe izgató, vízhajtó hatása van.
• A teák közül ezért a valódi gyümölcstea ajánlható a leginkább. Ezt akár ízesíteni sem kell, hiszen a benne levő gyümölcsök kellemes aromát biztosítanak. Nem tévesztendők össze a gyümölcsaromával illatosított fekete teával, (újabb mesterséges adalékanyag, E száma van!) melynek a gyümölcsaromák (színezék és illatanyagok) miatt ritkán allergiás tüneteket kiváltó hatása lehet.
• Talán mondani (azaz írni) sem kell, hogy kávét, alkoholt gyermeknek ne adjunk…

Nemcsak az kérdés, hogy mit igyon a gyermek, hanem az is, hogy mennyit és mikor?

• Bizonyos körülmények esetén -mint a magasabb környezeti hőmérséklet, láz, aktív mozgás - magasabb a folyadékigénye a gyerekeknek. Bizonyos betegségek éppen magasabb folyadékbevitellel járnak: pl. cukorbetegség, egyes vesebetegségek, néhány hormonális eltérés. Ilyenkor az orvos fel is hívja a szülő figyelmét a fokozott folyadékfogyasztás szükségességére. Van, amikor rossz szokásból iszik sokat a gyermek. Ha ilyenkor magas cukor és kalóriatartalmú italt fogyaszt, akkor már nem is lesz éhes. Talán nem fogy le, de mindenképpen egyoldalúvá válik a táplálkozása.
• A gyermek ne étkezés előtt kapjon inni. Kivéve, ha a gyermek túlsúlyos és az étkezés előtt például egy pohár ásványvízzel szeretnénk csökkenteni az étvágyát. A legjobb, ha étkezés után, vagy két étkezés közt oltja szomját. Este, fogmosás után a cukrozott, szénsavas ital anyagai rátelepedhetnek a fogakra és fokozhatják a fogszuvasodás kialakulásának lehetőségét. Lefekvés előtti fogyasztásuk a szobatisztaságra szoktatás során is nehézségeket okozhat. (Forrás: Budai Allergiaközpont)