Ösztönösség kontra tudati gátlás
Várszegi Viktória
2010. február 4.

Ideális esetben létrejön egy olyan érzékeny tudatállapot, melyben a kismama képes megérteni a saját teste jelzéseit. Ez segít az ösztönök felszabadulásában, ami a komplikációmentes szüléshez elengedhetetlenül fontos. Azok a nők, akik nem érzik biztonságban magukat, többnyire jobban kontrollálják az eseményeket, mint amennyire az jó volna.

Amennyiben ragaszkodik a kismama a kontrollhoz, nem kerül abba az ösztönös állapotba, mely a komplikációmentes szüléshez szükséges lenne. A tudati technikák révén, a légzés és a pozíciók felügyeltek; ez pedig pszichikai hátráltatást jelent. Ha elengedett állapotba kerül a kismama, akkor ösztönösen úgy fog lélegezni, ahogy az a legjobb a maga és a baba számára. Úgy veszi fel a vajúdási pozíciókat, ahogy a legkényelmesebb mindkettőjüknek.

A vajúdás során elmélyült, önmagába forduló állapot és elengedettség szükségeltetik, ez stressz jelenlétekor nem lehetséges...

Ahhoz, hogy az ösztönös állapot létrejöhessen – és kellemes legyen szülésélmény – a kismama és párja/segítője közt is megfelelően intim kapcsolat szükséges. A vajúdás utolsó szakaszánál, a kitolásnál is az ösztönöké a főszerep – akkor is, ha a kismamának lehetősége nyílik arra, hogy különböző pozíciókat kipróbálva szülhessen. Ha a mama biztonságban érzi magát, a kitoláskor is pontosan fogja érezni, milyen pozíció lesz a legidálisabb a számára.

Kapcsolódó cikkeink