Sietős kisbabák: a koraszülés veszélye felismerhető

Annak ellenére, hogy a koraszülés okait mind a mai napig nem ismeri pontosan az orvostudomány, a hajlamosító tényezők jól körülhatárolhatóak. Ezért az első – és talán legfontosabb – felismerni a koraszülésre hajlamosító tényezőket, azaz idejében felmérni a koraszülés bekövetkeztének lehetséges kockázatát.

A koraszülés pontos okai nem ismertek, mint ahogy a szülés természetes kezdetének sem - hajlamosító tényezők azonban léteznek, ezekről a kismama többnyire már a várandóssága előtt tud:

  • Ilyenek a korábbi koraszülések, a spontán vagy művi vetélések, a méh fejlődési rendellenességei, daganatai, a makacs hüvelygyulladások, húgyúti fertőzések, a magas vérnyomás vagy a különböző vesebetegségek.
  • Bizonyos életmódbeli sajátosságok is jelentősen növelik a terhesség korai befejeződésének esélyét (pl. alkoholfogyasztás, dohányzás, stb.).
  • Szerepet játszhatnak benne bizonyos lelki folyamatok, illetve a tartós stressz.
  • Sokszor a méhlepény tapadási rendellenességei okozzák a problémát, az elöl fekvő vagy mélyen tapadó lepény szintén koraszülést okozhat.
  • Gond lehet az is, ha túlzottan feszül a méh (pl. ikerterhesség esetén), mert ez olyan méhizom-összehúzódásokat válthat ki, melyek beindítják a szülést.
  • Ha a koraszülést hüvelyi fertőzés okozza, semmilyen figyelmeztető jelzés nem érkezik, a burokrepedést követően egyszerűen elfolyik a magzatvíz.

Hogyan lehet megelőzni?

Nagyon fontos a terhesgondozáson való rendszeres részvétel és a gondos figyelem, testünk ugyanis sok esetben jelzi a veszélyt. A koraszülés jellemző előjelei a méh gyakori bekeményedése, görcsei, menstruációs jellegű fájdalmak (esetleg hasmenéssel együtt), erős gáttáji feszüléssel és húzó alhasi érzéssel járó derékfájás, valamint a hüvelyváladék mennyiségének erősödése, illetve, ha vér jelenik meg benne. A fenyegető tünetek megjelenése után azonnal orvoshoz kell fordulni.

A koraszülés veszélyének egyértelmű jelei:

  • Ha 10-15 perces, illetve ennél sűrűbb méhtevékenységnél fenyegető korszülésről beszélhetünk. Ez utóbbi esetben kizárólag gondos orvosi vizsgálat – hüvelyi ultrahang és egy ún. fibronektin-vizsgálat* - döntheti el, hogy csupán fokozott méhaktivitásról van-e szó, avagy ténylegesen fennáll a koraszülés veszélye.
  • Biztos jel továbbá a méhszáj megrövidülése, tágulása. Ez hüvelyi ultrahang segítségével pontosan követhető; ha a méhszáj 1,5 centiméternél rövidebb és zárt, alacsony a koraszülés valószínűsége.

*Mi az a fibronektin-vizsgálat?

Jelenleg nem mindenhol alkalmazzák az eljárást, pedig igen hatékony módszer a koraszülés veszélyének igazolására/kizárására. A magzati fibronektin a méhnyak váladékában található. A vizsgálat során a méhnyak váladékát ellenőrzik; ha a magzati fibronektin mennyisége egy bizonyos szint alatt marad, alacsony a koraszülési kockázat, ha meghaladja azt a bizonyos értéket, a koraszülés rizikója is emelkedik.

Mi a teendő, ha baj van?

Ha enyhe esélyt lát a szakorvos a koraszülésre, szigorú ágynyugalmat ír elő. Súlyos esetben – ha fennáll a koraszülés lehetősége - a kismamának azonnal be kell feküdnie a kórházba, itt infúziót és olyan gyógyszert kap, amelytől gyorsul a magzat tüdejének fejlődése. Ha sikerül leállítani a görcsöket az infúzióval, akkor szájon át szedhető gyógyszerekkel folytatják tovább a kezelést.

Cikkünk szigorúan tájékoztató jelleggel íródott, nem minősül orvosi szakvéleménynek, illetve nem pótolja a szakorvosi vizsgálatot!

A cikk nem pótolja a szakorvosi vizsgálatot. A közölt tartalom mindössze általános tájékoztatás, nem használható egészségi problémák, betegségek diagnosztizálására vagy gyógyítására. Az adatok és információk, tanácsok felhasználása a felhasználó felelősségére történik. Kérjük, hogy egyes döntéseinek a meghozatala előtt szükség szerint kérjen közvetlen felvilágosítást az adott témában jártas szakembertől, annak érdekében, hogy az esetleges félreértések elkerülhetők legyenek.

Kapcsolódó cikkeink