Az élővizek, a rájuk jellemző természetes öntisztulási folyamatok miatt sok esetben biztonságosabb fürdőzési lehetőséget jelentenek a kisgyermekek számára, mint a mesterséges strandok. Fontos azonban, hogy megfelelő legyen a vízhőmérséklet, a túl hideg közeg kihűlést okozhat, ugyanis a test önálló hőháztartása csak a második életévben alakul ki – mindez a gyakorlatban annyit tesz, hogy hetek óta dúlnia kell a kánikulának, mielőtt strandolni vinnénk a picit. Egyébként meglepően hamar, akár féléves kortól meg lehet próbálkozni a fürdőzéssel, de csak módjával, hiszen a babákat elsőre megijesztheti a soha nem látott hatalmas vízmennyiség.
A fertőzések szempontjából a természetes, különösen az állóvizek számítanak kevésbé veszélyesnek, a folyóvizek hidegebbek, és esetleg nem is elég tiszták!
A mesterséges strandok közül leginkább azok a fürdők ajánlottak, ahol babaúszást is tartanak. Ezek az uszodák/strandok nagyon szigorú ÁNTSZ előírások szerint működnek, betartásukat gondosan ellenőrzik. A medencének nem pusztán tisztának kell lennie, egyéb kritériumoknak is meg kell felelnie, pl. a víz nem tartalmazhat klórt, nem allergizálhat, stb. Az öltözőben is speciális körülményeket biztosítanak, legtöbbször találni járókát, pelenkázót és szoptatásra alkalmas helyet.
A legfontosabb dolog az, hogy mindig árnyékban üssünk tábort, a baba bőre – vékonysága miatt – különösen érzékeny, ezáltal védtelen az ultraibolya sugárzással szemben. Ugyanilyen lényeges a magas faktorszámú fényvédő használata, hiszen a lombárnyék nem jelent elegendő védelmet, a káros sugárzás jelentős része átszűrődik a falevelek között.
Mindig extra magas faktorszámú, vízálló naptejet használjunk, ezzel fürdőzés előtt, és után is be kell kenni a babát. Az extra magas faktorszámú naptejek használata ellenére is gondoskodni kell megfelelő ruházatról; könnyű darabokat válasszunk, és a sapkáról se feledkezzünk meg - a csecsemők koponyacsontja vékonyabb, ezért viszonylag könnyen kaphatnak hőgutát vagy napszúrást.