Méhlepény, a baba éléstára
A baba oxigén- és tápanyagellátása mellett, a salakanyagcserét is a méhlepény biztosítja, de egyfajta szűrőfunkcióval is rendelkezik; bizonyos határokon belül képes kiszűrni az anyai szervezetből érkező kórokozókat és mérgeket.
A méhlepény szállítja az oxigéndús vért és a tápanyagokat. A víz, a cukrok és bizonyos vitaminok változatlanul jutnak át rajta, más tápanyagokat átalakít, illetve elraktároz. Fontos feladata még a magzati salakanyagok, illetve a széndioxid kiválasztása és továbbítása, valamint az anyai szervezetből érkező mérgek és kórokozók "feltartóztatása". Ez utóbbi funkciója természetesen nem korlátlan, a nikotin, a koffein és az alkohol így is átjutnak a babához: bár az anyai és a magzati vér nem keveredik közvetlenül; a magzatburok a hámján keresztül veszi föl a tápanyagokat, ezáltal a mama szervezetében megtalálható egyes méreganyagokat is!
A magzatvíz nagyon sok funkciót lát el a baba életében
Véd a kívülről jövő rázkódásoktól, ütődésektől, megóvja a magzatot a különböző fertőzésektől, ápolja a bőrét, állandó hőmérsékletet biztosít és a tüdő fejlődésében is fontos szerepe van.
Ha a normálisnál kevesebb a magzatvíz, akkor a has körtérfogata, illetve a méh, ebből következően a pocak is kisebb, mint ahogyan az a terhességi kor alapján várható lenne. Az orvos ultrahangos vizsgálat segítségével állítja fel a pontos diagnózist, a kismama csupán a megszokottnál gyengébb, esetleg fájdalmas magzatmozgásokat érzékel ilyenkor. Ha bármilyen okból radikálisan csökken a magzatvíz mennyisége, világra kell segíteni a kisbabát. Gyakran – minden második csecsemő esetében – a császármetszés jelenti ilyenkor az egyetlen megoldást.
Kórosan sok a magzatvíz, ha az adott terhességi korhoz képest másfélszeres a mennyisége. Ilyenkor a has körtérfogata, növekedésének üteme, feszülése, illetve a súlygyarapodás is túl nagy. A kismama végtagjai, bokái duzzadtak, hasfala ödémás tüneteket mutat, a magzat pedig alig tapintható a szokásos nőgyógyászati vizsgálat során. Súlyosabb esetekben légzési nehézségek, fulladás és erőteljes hasi fájdalmak is jelentkezhetnek. A diagnózist szintén ultrahang segítségével állítják fel. Általában teljes ágynyugalmat ír elő az orvos, esetleg a magzatvíz rendszeres időközönkénti lecsapolását, ami azonban csak átmeneti megkönnyebbülést hoz. Ha a kismama állapota indokolja, császármetszést hajtanak végre.
Ami összeköt: a köldökzsinór
A köldökzsinór a babával együtt, fokozatosan növekszik; a fogamzástól számított 5. héten kezd formálódni, és a terhesség vége felé - a 28. hét tájékán – már 50-60 cm hosszú. Színe - a benne futó erek miatt - szürkéskék. Három véreret tartalmaz - két artéria és egy véna fut egymás mellett -, idegek viszont egyáltalán nincsenek benne. (A köldökzsinór elvágását illető kispapás aggodalmak teljesen alaptalanok, sem a babának, sem a mamának nem okozhatnak fájdalmat a rettegett művelettel, nincs mitől félniük!) A vérerek jóval hosszabbak, mint maga a köldökzsinór, valamint egy zselés anyag (ún. Wharton zselé) is körülveszi őket; így – normális esetben – nem záródhatnak el. Az erek tehát egy rugalmas, nehezen összenyomható kötőszövetbe ágyazódnak, így fölösleges attól tartani, hogy – például egy rossz mozdulat miatt – elzáródhat a keringés. A köldökzsinór kiválóan ellenáll a kisebb húzódásoknak - nyomódásoknak, sőt előfordul, hogy több csavar (csomó) is található rajta – ez többnyire a szülés után derül ki, amikor tüzetesen átvizsgálják – ez önmagában nem jelenthet gondot.