Tények és tévhitek a késleltetett köldökellátás és a köldökzsinórvér levételének összeegyeztethetőségéről

Ha úgy érzed, hogy már önmagában a fenti cím értelmezése is meghaladja a képességeidet, hidd el, semmi baj nincs Veled! Ez egy külön tudományág, ráadásul az egyik leggyorsabb tempóban fejlődő. Úgyhogy elkeserédes helyett végy egy mély levegőt és olvass tovább! Ebben az írásban a késleltett köldökellátással fogunk foglalkozni, illetve azzal, hogy ez mennyiben befolyásolja a köldökzsinórvér levételének sikerességét.

Mi az a késleltett köldökellátás?

 

Leendő édesanyaként egyre több dologban kell majd döntést hoznod, hiszen egyedül Te, és csakis Te fogod tudni mindig és minden körülmények között, hogy mi a legjobb születendő kisbabádnak! Ezért érdemes az egyes fontos témákkal kapcsolatosan egy kicsit komolyabban tájékozódni, hogy megfelelő döntéseket tudj majd hozni az adott pillanatban.

 

A baba születése után a köldökzsinórt elszorítják, és elvágják. Ez történhet közvetlenül a születés utáni pillanatban vagy késleltethető. Eltérőek a vélemények arról, hogy mennyi ideig is kell várni a köldökzsinór elvágásával.

A késleltetett köldökellátás azt jelenti, amikor a köldökzsinór elszorítása a baba születése utáni 30-60 másodpercen belül történik meg.

A késleltetett köldökellátás célja, hogy minél több vér áramoljon át a köldökzsinórból az újszülöttbe a szülést követően, de nagyon fontos kiemelni, hogy ez nem minden újszülött babánál lehetséges.

Ez a gyakorlat teszi lehetővé, hogy elegendő vér áramoljon a babába.

A késleltetett köldökellátás lehetővé teszi, hogy a köldökzsinórban és a méhlepényben lévő vér egy része az újszülött babába áramoljon. Egyes csoportok úgy vélik, hogy meg kell várni, amíg a köldökzsinór befejezi a pulzálást, és csak utána szabad elszorítani és elvágni. A tudományos kutatásokon alapuló tanulmányok azonban azt mutatják, hogy vér legnagyobb része a születés utáni első 60 másodpercben áramlik át a köldökzsinórból az újszülöttbe. Az egészségügyi szakemberek késleltetett köldökellátáson tehát azt az időszkot értik, ha a köldökzsinór átvágása a baba születése utáni 30-60 másodpercen belül történik.





 

Mi történik a késleltett köldökellátás során?

 

A vér 80%-a 15 másodpercen belül áthalad a placentán A késleltetett köldökellátás célja, hogy a köldökzsinórban lévő vér nagy része átjusson az újszülöttbe. FOntos kiemelni, hogy ez nem minden szülésnél valósulhat meg.  Kifejezetten nem javasolt például vércsoport összeférhetetlenség esetén, éretlen májjal vagy tüdővel született koraszülöttek, illetve szívfejlődési rendellenességgel világra jött újszülöttek esetében.  Az időre született újszülötteknél a késleltetett köldökellátás esetén a születés utáni 6. hónapig emelkedett vasszint mutatható ki a vérből. A magasabb hemoglobinszint a korai életkorban kedvezően befolyásolhatja a csecsemők fejlődési eredményeit a születés utáni első néhány hónapban. Koraszülött csecsemők számára is előnyös a késleltetett köldökellátás, hiszen a kedvező hatások okán kevesebb szövődmény alakulhat ki. A késleltetett köldökellátás a mai napig igen ellentmondásos téma, tekintettel arra, hogy a szakemberek nem jutottak megállapodásra a késleltetés hosszát illetően. Az egészségügyi szakemberek többsége késleltetett köldökellátáson azt érti, ha a köldökzsinór átvágása a baba születése utáni 30-60 másodpercen belül történik.

 

 

Az Amerikai Szülészeti és Nőgyógyászok Kollégiuma (ACOG) 30-60 másodperces késleltetést javasol a 34. hét előtt született koraszülötteknél is, mert a klinikai bizonyítékok alapján a késleltetett köldökellátás csökkenti a koraszülöttséggel járó szövődményeket. A Nemzetközi Nőgyógyászati és Szülészeti Szövetség (FIGO) azt támogatja, hogy koraszülötteknél ne szorítsák le a köldökzsinórt 30 másodperc előtt. Az ő esetükben a 30 másodperctől 3 percig tartó késleltetés tartják indokoltnak.

 

 

 

Szükséges és kötelező-e a köldökzsinórvér levétel esetén a korai köldökellátás?

 

 

A köztudatban sajnos a mai napig tévesen az a tévhit kering, hogy amennyiben a kisbaba őssejtjét a szülei szeretnék megőrizni gyermekük számára, akkor ez csak és kizárólag korai köldökellátás mellett lehetséges, és ezzel a döntésükkel megfosztják az újszülöttet a késleltetett köldökellátás nyújtotta fentiekben kifejtett jótékony hatásoktól. Ez azonban szerencsére nem így van. 

Nem kötelező köldökzsinórvér levétel esetén a korai köldökellátás, azonban arra kell nagyon figyelni az eljárás során, hogy a késleltetésnek elég hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy a köldökzsinórban lévő vér egy része bejuthasson a babába, de nem olyan hosszúnak, hogy ne lehessen gyűjteni köldökzsinórvért. A tanulmányok azt álapították meg, hogy a minimális, 30 másodperces késleltetés a legtöbb újszülött esetében mindkét célt eléri. 

Nagyon fontos kialakuljon egy párbeszéd a szülők és az egészségügyi szolgáltatójuk között, amelynek során figyelembe veszik az ismert terhességi szövődményeiket, a koraszülés kockázatát, valamint a köldökzsinórvér gyűjtésének szükségességét.

 

Késleltett köldökellátás és köldökzsinórvér levétel egyszerre. Lehetséges ez?

 

Egyes tanulmányok szerint a késleltetett köldökellátás csökkenti a köldökzsinórban maradó vér mennyiségét, ennek ellenére továbbra is lehetséges a köldökzsinórvér gyűjtése és tárolása. A köldökzsinór hossza, a méhlepény mérete és a köldökzsinórvér mennyisége minden csecsemő esetében eltérő. 

A gyakorlati tapasztalatok azt igazolják, hogy egyikről sem  kell lemondania a családoknak, mert mindkettő megvalósulhat. Ha az újszülöttnél késleltetett köldökellátás történik, vagyis a leszorítást 30-60 másodperccel késleltetik, akkor is van lehetőség a pulzáló köldökzsinórvér sikeres gyűjtésére, hiszen a köldökzsinórvér általában hosszú percekig pulzál.

 

Ezidáig talán néhány családban felmerült a kétség, hogy vajon megéri-e a köldökzsinórvér levétele mellett dönteni a késleltett köldökellátás kárára, de szerencsére a tudomány azt igazolja, hogy nem kell választaniuk a két nagyon fontos dolog között, hanem a lehető legjobbat és legtöbbet tudják kisbabáik számára biztosítani a születése során.

 



 

A cikk nem pótolja a szakorvosi vizsgálatot. A közölt tartalom mindössze általános tájékoztatás, nem használható egészségi problémák, betegségek diagnosztizálására vagy gyógyítására. Az adatok és információk, tanácsok felhasználása a felhasználó felelősségére történik. Kérjük, hogy egyes döntéseinek a meghozatala előtt szükség szerint kérjen közvetlen felvilágosítást az adott témában jártas szakembertől, annak érdekében, hogy az esetleges félreértések elkerülhetők legyenek.

Kapcsolódó cikkeink