A csecsemők az étkezések alatt vagy röviddel utána, böfögtetéskor gyakran kis mennyiségű tejet buknak, "böfiznek" fel. Ez nem kóros, többnyire a mohó ivás (a levegő nyelése) okozza. Cumisüvegből táplált csecsemőknél megelőzhetjük, csökkenthetjük, ha kisebb lyukú cumival etetjük a babát. Etetés közben a csecsemő gyakori büfiztetése mind a szoptatott, mind a cumisüvegből táplált csecsemőknek segíthet. Néha a bukás túletetés következménye, de tudni kell, a legtöbb baba megfelelő táplálás mellett is folyamatosan, kis mennyiségeket bukik, ez még normálisnak tekinthető.
Nagymennyiségű hányás viszont problémákat jelezhet. Ismétlődő, erőteljes hányás (sugárhányás) a gyomorkimenet szűkületét vagy elzáródását jelezheti. Vékonybél-elzáródás esetén a hányadék zöldessárgás, epés, amire az orvosnak fel kell figyelnie. Bizonyos anyagcsere-betegségek, mint például galaktozémias (magas a vér galaktóz szintje) szintén okozhatnak hányást. Az ismételten hányó, lázas csecsemőnek akár aluszékonysággal, akár anélkül, fertőzése is lehet.
Az újszülötteknek naponta általában 4-6 laza székletük van. Az anyatejes csecsemők hajlamosak gyakoribb, habos székletürítésre, különösen a szilárd ételek bevezetése előtt. A széklet állagát, szagát és színét kell figyelni, a gyakoriság nem szempont. Az első hetekben, hónapokban az is teljesen normális, ha minden szopizás után kakil a baba. Az egészséges széklet sárgás színű és krémes állagú, baj akkor van, ha nyálkássá, nyúlóssá vagy túróssá válik, megváltozik a színe (a hasmenéses széklet zöldes) és a szaga is sokkal erőteljesebb lesz.
Bakteriális és vírusos fertőzések okozhatnak váratlan, súlyos hasmenést. Fiatal csecsemőkben az akut hasmenés leggyakoribb oka a fertőzés.
Hetekig, hónapokig tartó enyhe hasmenést okozhatnak különböző egyéb betegségek is; így lisztérzékenység (cöliákia), a cisztás fibrózis, cukor-felszívódási zavar vagy allergia:
Forrás: MSD Orvosi Kézikönyv