A kiegyensúlyozott táplálkozás is segíthet a megfelelő magnéziumszint elérésében, bizonyos gyümölcsök és zöldségek mellett az olajos magvak (tökmag, napraforgómag, mandula, dió), valamint a különböző magnéziummal (is) dúsított ásványvizek fogyasztása ajánlott - kialakult hiányállapot esetén azonban mindez már nem elegendő, gondoskodni kell további bevitelről.
A szervezet egészséges működése szempontjából alapfeltétel a megfelelő magnézium-bevitel: a létfontosságú ásványi anyag koordinálja az emberi testben megtalálható több száz enzim működését, illetve bizonyos anyagcsere folyamatokat is befolyásol. Hiányában felborul az érzékeny egyensúly, terhességi magas vérnyomás, izomgörcsök (vádligörcs, pocakkeményedés), valamint – esetenként akár súlyos – hangulatzavarok is felléphetnek.
A hiánybetegség tipikus jelei az éjszakai vádligörcsök, pocakkeményedések – a baba és az anya egészségére nézve nyilván ez utóbbiak jelentenek nagyobb kockázatot, szélsőséges esetben vetéléshez és koraszüléshez is vezethetnek. Ezekben a helyzetekben indokolttá válik a magnézium extra pótlása, amely rövid időn belül enyhíti a panaszokat, egyúttal megszüntetheti – a gyakran magnéziumhiányra visszavezethető – terhességi magas vérnyomást is.
A kiegyensúlyozott táplálkozás is segíthet a megfelelő magnéziumszint elérésében, bizonyos gyümölcsök és zöldségek mellett az olajos magvak (tökmag, napraforgómag, mandula, dió), valamint a különböző magnéziummal dúsított ásványvizek fogyasztása ajánlott.
A magzatvédő vitaminok is tartalmaznak magnéziumot, bár csak szerényebb mennyiségben, hiányállapot esetén (természetesen orvosi konzultációt követően!) gondoskodni kell további bevitelről.
Tabletta formájában a nap folyamán egyenletesen elosztva kell szedni a magnéziumot, ügyelve arra, hogy a magnézium- és vasbevitel között legalább két óra teljen el, ugyanis a két készítmény gátolja egymás felszívódását.
A női szervezet vasszükséglete eleve magasabb, míg a férfiaknak napi 10 mg, addig a nőknek napi 15 mg vasat kell bevinniük naponta. A pocakos hónapokban pedig ehhez képest is radikálisan, mintegy a kétszeresére emelkedik a vasszükséglet, illetve a szoptatás alatt is átlagosan legalább 20 mg-os vasbevitelt javasolnak a szakemberek.
Ideális esetben természetes úton, a táplálkozás során veszi fel a szervezet a szükséges vasmennyiséget. Bizonyos élelmiszerek, jellemzően az állati eredetű táplálékok tartalmaznak magasabb arányban vasat, ilyenek például a vörös húsok, a hal, a tojás és a belsőségek. A növényi eredetű élelmiszerek lényegesen szerényebb vastartalommal bírnak, emellett a bennük található ásványi anyagok is jóval nehezebben szívódnak fel a szervezetben.
Kialakult vashiány esetén rendszerint nem elegendő a táplálkozási szokások átalakítása, többnyire – különösen, ha a várandósság során jelentkezik a hiánybetegség – mesterséges pótlásra is szükség van a vaskészletek mielőbbi feltöltéséhez. Az ilyenkor alkalmazható készítmények kizárólag orvosi utasításra szedhetőek, illetve vényköteles gyógyszernek minősülnek (napi 100 mg-os napi vasmennyiséget tartalmaznak, míg a recept nélkül is elérhető vitaminkészítmények mindössze 10-20 mg-ot).
Mivel a vaskészítmények sajátos fémes íze sokaknál émelygést okoz, ajánlott inkább a reggeli órákban, éhgyomorra túlesni beszedésükön. Érdemes valamilyen magas C-vitamin tartalmú itallal, például narancslével bevenni a napi vasadagot, mert amellett, hogy tompítja a kellemetlen fémes ízt, a felszívódást is segíti a C-vitamin.
Cikkünk kizárólag tájékoztató jelleggel íródott, nem minősül orvosi szakvéleménynek, illetve nem pótolja a szakorvosi vizsgálatot! A közölt tartalom mindössze általános tájékoztatás, nem használható egészségi problémák, betegségek diagnosztizálására vagy gyógyítására.