Tudatos családtervezés

2011. április 16.

A minőségi értelemben vett családtervezés – veleszületett rendellenességek és a koraszülés megelőzése - Magyarországon több évtizedes múlttal rendelkezik, ebben túlzás nélkül a tudomány élvonalába tartozunk. A hazai szűrés és védőoltás rendszer mindenben támogatja azokat a párokat, akik a családtervezés útjára léptek.

A családtervezésen - köztük az orvosok is - még mindig a mennyiségi családtervezést értik, azaz elsősorban a nem kívánt terhességek kivédését. A gyermekszám szabályozása valóban kiemelt probléma a világ azon részein, ahol a népesség drámaian növekszik - Magyarországon azonban a népesség folyamatosan csökken. A nemzetközi összehasonlítást is lehetővé tevő teljes termékenységi mutató hazánkban 1,3 (míg latin-amerikai országokban ugyanez a szám 5 körül van).

A szűrésekről

Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) keretében működő Családtervezési Program három lépcsőből áll, mely konzultációból, laboratóriumi vizsgálatokból és pszichológiai tesztekből tevődik össze:

  • Családtervezési alkalmassági vizsgálat
  • Felkészülés a fogamzásra
  • A koraterhesség fokozott védelme

A Családtervezési Program lényege, hogy a tervezett terhesség előtti 3. hónaptól a fogamzást követő 3. hónapig biztosít speciális figyelmet, vizsgálatokat, konzultációt, szükség esetén kezelést a leendő kismamáknak. A gondozás bázisát speciálisan képzett védőnők jelentik. A 12. terhességi hét után a páciens zárójelentéssel átkerül a terhes-gondozóba, ahol a további követése történik. Az alapellátáshoz speciális orvosi konzultációk (genetika, nőgyógyászat, andrológia) csatlakoznak, amelyet a leendő szülők szükség szerint vehetnek igénybe. Kiemelt figyelmet fordítanak az anyai betegségekre, hiszen ilyenkor az általános kockázaton túl specifikus kockázattal is számolni kell. Ezen belül is egyedi a pszichológiai és a pszichiátriai konzultáció, amelynek fő céljai a szülés utáni depresszió megelőzése.

Cél: a veleszületett betegségek kiszűrése

  • Ezek a rendellenességek "defekt" állapotot eredményeznek, vagyis kezeléssel javíthatók, de teljességgel meg nem gyógyíthatók.
  • A veleszületett rendellenességek jelentik a legtöbb "értékes életév" elvesztését.
  • A rendellenességek kezelése igen magas költségigényű (nagy terhet jelentenek a család és az egészségügyi rendszer számára egyaránt), amely a megelőzésükre fordított költségeknek a sokszorosa.
  • Az iparosodott országokban a csecsemőhalálozás 20-25%-át a veleszületett rendellenességek okozzák, egyben a vezető halálokok közé tartoznak.

A megelőzés az egyetlen optimális megoldás, s ennek a hatékonysága ma már nem kérdőjelezhető meg; jelenlegi ismereteink szerint: a veleszületett rendellenességek egyharmada védhető ki a periconcepcionalis (fogamzást megelőző) gondozás során.

Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet Hírleveléből

A cikk nem pótolja a szakorvosi vizsgálatot. A közölt tartalom mindössze általános tájékoztatás, nem használható egészségi problémák, betegségek diagnosztizálására vagy gyógyítására. Az adatok és információk, tanácsok felhasználása a felhasználó felelősségére történik. Kérjük, hogy egyes döntéseinek a meghozatala előtt szükség szerint kérjen közvetlen felvilágosítást az adott témában jártas szakembertől, annak érdekében, hogy az esetleges félreértések elkerülhetők legyenek.

Kapcsolódó cikkeink