Ultrahang-kisokos

2011. november 30.

Négy ultrahangos alapvizsgálatot irányoz elő a terhesgondozás, ezeket a társadalombiztosítás terhére, térítésmentesen veheti igénybe a kismama. Azonban ezek a vizsgálatok a baba egészséges fejlődését hivatottak igazolni, itt – ellentétben a szülők nagy kedvencével, a babamozival – nem csak a gyönyörködésé a főszerep.

Mikor (és miért) kerül sor a szűrésekre?

  • Az első ultrahangvizsgálat a 11. és a 14. terhességi hét között esedékes, ilyenkor kerül sor – a baba pontos testméreteinek meghatározása mellett – a Down-szindróma előszűrésére is.
  • Röviddel ezután, a 18-20. hét tájékán következik a genetikai ultrahang. Ismételten megmérik a babát, ellenőrzik, hogy megfelelően fejlődnek-e végtagjai, főbb szervei (vese, szív, gyomor, agy) valamint, hogy záródik-e a gerince. A magzatvíz mennyiségét is megfigyelik: rendellenességre utalhat, ha több, vagy épp ellenkezőleg, esetleg valamivel kevesebb, mint kellene. A túl kevés magzatvíz a húgyutak/belek fejlődési zavaraira, a túl sok pedig szívfejlődési rendellenességre, záródási problémákra, cukorbetegségre, illetve valamilyen fertőzésre utalhat. (Ha előzőleg amniocentézisen esett át a kismama, szintén több lehet a magzatvíz, mindez természetes, nincs miért aggódni.) Továbbá megállapítják a szülés várható időpontját, és – ha korábban történt már vetélés – hüvelyi ultrahang segítségével ellenőrzik a belső méhszáj állapotát is.
  • A harmadik vizsgálat alkalmával a méhlepény érettségét és a magzatvíz mennyiségét nézik elsősorban. Bizonyos tényezők, mint például az anyai cukorbetegség, a vérnyomásproblémák vagy a dohányzás idő előtt elöregíthetik a méhlepényt. A méhlepény elmeszesedése veszélyezteti a baba tápanyag- és oxigénellátását; ha aggasztó eredményeket mutat az ultrahang, áramlásvizsgálatot végeznek, hogy meggyőződhessenek arról, megfelelő-e a pici vér-és oxigénellátása. A baba fekvését is figyelik, de ennek még nincs különösebb jelentősége, bármikor változhat.
  • Az utolsó vizitre a 36. terhességi hét körül kerül sor, itt ismét meghatározzák a szülés várható időpontját, a baba súlyát, elhelyezkedését. Ha volt már császármetszése a kismamának, alaposan megvizsgálják a műtéti heget, egészen pontosan hegszétválásra utaló jeleket keresnek. Áramlásvizsgálat is történhet, amennyiben az orvos úgy látja szükségesnek.

Hogyan kell értelmezni a leleteket?

A terhességi kor, a szülés várható időpontja vagy a pocaklakó pontos testméretei is szerepelnek a felbecsülhetetlen értékű leleteken, azonban kibogarászásukhoz elkél némi segítség, íme:

Terhességi kor
AVERAGE US GA: a méretek alapján számított terhességi kor
GA (LMP): az utolsó menstruáció alapján számított terhességi kor

A szülés várható időpontja
EDD (AVERAGE US GA): a szülés várható időpontja a méretek alapján
EDD BY LMP: a szülés várható időpontja az utolsó menstruáció alapján
LMP: az utolsó menstruáció időpontja

A baba adatai
EFW HADLOCK: becsült súly
CRL (Crown Rump Lenght): ülőmagasság
BPD (BiParietalis Diameter): fejátmérő (keresztirányban a homlokcsonttól)
HC (Head Circumference): fejkörfogat
TAD és APD (Trans Abdominalis Diameter és Anterior - Posterior Diameter): a mellkas átmérője
AC (Abdominal Circumference): haskörfogat
HUM (Humerus Length): a felkarcsont hossza
RAD: alkarcsont hossza
FL (Femur Length): a combcsont hossza
TIB: sípcsont hossza
NT (nuchal translucency): tarkóredő vastagsága
NB (nasal bone): orrcsont
OFD vagy FOD (Occipito Frontalis Diameter): a homlokcsont és a tarkó közötti távolság

A méhlepény érettsége, öregedése
0: sima magzati felszín - homogén szerkezet
1: enyhén hullámos felszín - mészszemcsék közel a magzati felszínhez
2: szabdalt felszín - mészlerakódások az anyai felszín felé tolódnak
3: érett lepény - fészkes mészlerakódások

Gyakori a téves riasztás!

A más-más képfelbontási sajátosságok, vagy a vizsgálatot készítő szakemberek eltérő mérési technikái bizony sok, de a legtöbbször szerencsére felesleges riadalmat okoznak a leendő szülőknek:

  • Vesetágulat - általában spontán rendeződik a szülés után. Többnyire a 18-20. héten szokták észrevenni, kisfiúknál jóval többször fordul elő.
  • Agyi ciszták - a második harmadban gyakoriak. Ha felszívódnak, és a kontrollvizsgálaton már nem láthatóak, semmi ok az aggodalomra. Ellenkező esetben vérvizsgálattal kell tisztázni, hogy állhat-e toxoplazma fertőzés a ciszták megjelenésének hátterében.
  • Orrcsont – Látható? Nem látható? A Down-kóros babáknál a 11. és 14. hét között végzett ultrahangvizsgálaton általában még nem látszik az orrcsont, de... jól látható orrcsonttal is születnek Down-szindrómás csecsemők. Az orrcsont láthatósága, pontosabban ennek hiánya csak egy a kockázatra utaló jelek közül, ráadásul jóval nehezebben értékelhető (látható), mint a tarkóredő vastagságának mértéke.
  • A tarkóredő vastagsága - szintén a 11. és 14. hét között vizsgálják, szintén nem ad 100 százalékos eredményt. Bár jól mérhető, a különböző géptípusok képfelbontási sajátosságai, illetve a vizsgálatot készítő szakemberek eltérő mérési technikái miatt igen változatos eredmények születhetnek. Pl. 3-4 mm fölötti tarkóredő vastagságnál beszélünk fokozott Down-kockázatról, azonban sok orvos már 2,5 mm fölötti eredménynél genetikai vizsgálatra küldi a kismamát. Nem utolsó sorban – ugyanúgy, mint az orrcsont láthatóságának esetében – normál értéknél vastagabb nyaki redővel is születnek teljesen egészséges gyermekek, és sajnos ideális méretű tarkóredő mellett is lehet Down-szindrómás a kisbaba.
  • A belek rajzolata kiemelkedik az ultrahangkép más részeihez képest - mindez annak tudható be, hogy valamiért teltek a belek a vizsgálat elvégzésének pillanatában; baj csak akkor van, ha ez állandósul. Az utóbbi problémát nem kizárólag a Down-szindróma idézheti elő (pl. ürítési zavarok - zárt vagy hiányzó végbélnyílás - is okozhatják).

Mi az a babamozi?

A 90-es évek közepe óta létezik a háromdimenziós ultrahang, ami térhatású, de statikus képeket készít a fejlődő magzatról. Napjainkban azonban már lehetőség van az ún. 4D ultrahang vizsgálatra is, melynek segítségével a baba mozgásai is megfigyelhetővé válnak, így a leendő szülők bepillantást nyerhetnek a méhen belüli élet eddig rejtett pillanataiba. A kétdimenziós ultrahangnál egyszerre egy síkmetszet látható, háromdimenziós felvétel esetén egyszerre több síkot tapogat le, majd rak össze egy képpé a gép. A 4D ultrahanggal pedig háromdimenziós felvételeket láthatunk gyorsan egymás után, ugyanis itt az idő a negyedik dimenzió. Attól függően, hogy mikor végzik a vizsgálatot, láthatóvá válnak a fejlődő gyermek grimaszai, arcvonásai, ahogy rúg, fordul vagy alszik; a vizsgálat alkalmával filmfelvétel és néhány fotó is készül emlékbe.

Mikor érdemes mozizni?

A 10. hét előtt nincs magzatmozgás, ilyenkor a két- és háromdimenziós ultrahang a megfelelő diagnosztikai eszköz, később bármikor végezhető, de érdemes várni addig, amikor már határozott mozgásokat végez a baba.

A cikk nem pótolja a szakorvosi vizsgálatot. A közölt tartalom mindössze általános tájékoztatás, nem használható egészségi problémák, betegségek diagnosztizálására vagy gyógyítására. Az adatok és információk, tanácsok felhasználása a felhasználó felelősségére történik. Kérjük, hogy egyes döntéseinek a meghozatala előtt szükség szerint kérjen közvetlen felvilágosítást az adott témában jártas szakembertől, annak érdekében, hogy az esetleges félreértések elkerülhetők legyenek.

Kapcsolódó cikkeink