A kisgyermekkori magatartási problémák sok szülő számára aggodalomra adhatnak okot, de a legtöbb esetben ezek csak természetes fejlődési állomások. Gyermekünk még tanulja az érzelmei kezelést, a szabályok betartását és a társas viselkedést. Néhány nehezebb időszak teljesen normális, de ha a problémák túl gyakran fordulnak elő, vagy megnehezítik a mindennapokat, érdemes jobban odafigyelni rájuk.
Milyen viselkedési problémák fordulhatnak elő kisgyermekkorban?
Dühkitörések, hiszti
Miért fordul elő?
- A kisgyermekek még nem tudnak szavakkal kifejezni a problémákat.
- Fáradtság, éhség vagy túlingerlés is kiválthatja.
- Próbálják megtapasztalni saját akaratukat, és feszegetik a határokat.
Mit tehetünk?
- Fontos a nyugodt, következetes reakció.
- Segítsünk a gyermeknek megérteni az érzéseit („Látom, hogy dühös vagy, mert nem kaphattad meg azt a játékot”).
- Tereljük el a figyelmét, ha még nem képes önmagát megnyugtatni.
Agresszió (harapás, ütés, rúgás)
Miért fordul elő?
- Az érzelmek kontrollálásának nehézségei miatt.
- Figyelemfelkeltésként vagy védekezésként is megjelenhet.
- Más gyerekektől is láthatják ezt a viselkedést.
Mit tegyünk?
- Ne büntessük, hanem határozottan jelezzük: „Nem ütünk, mert az fáj.”
- Mutassunk alternatívákat („Ha mérges vagy, inkább mondd el, mi bánt”).
- Dicsérjük, ha szépen kommunikálja az érzéseit.
Dacosság, ellenkezés
Miért történik?
- A gyermek próbálja megtapasztalni az önállóságát.
- A túlzott szülői kontroll vagy nem következetes szabályok is okozhatják.
Mit tehetünk?
- Adjunk választási lehetőségek („A piros vagy a kék pólót szeretnéd felvenni?”).
- Maradjunk nyugodtak, ne menjünk bele hatalmi harcokba.
- Legyünk következetesek a szabályokban.
Szorongás, félénkség
Mire figyeljünk?
- A gyermek nehezen barátkozik, fél új helyzetektől.
- Visszahúzódó, nem mer megszólalni mások előtt.
Mit tehetünk?
- Ne erőltessük a társas helyzeteket, de mindig támogassuk a bátor próbálkozásokat.
- Mutassunk példát nyitott, barátkozó viselkedéssel.
- Ha nagyon tartós a szorongás, érdemes szakemberhez fordulni.
Mi állhat a magatartási problémák hátterében?
- Érzelmi fejlődés
- A gyermek még tanulja az önszabályozást.
- Családi minták
- Ha a szülők gyakran feszültek vagy következetlenek, az hatással lehet a gyermekre is.
- Túl sok inger
- A túlzsúfolt napirend, kevés pihenés fokozhatja a problémás viselkedést.
- Fejlődési sajátosságok
- Egyes viselkedések életkori sajátosságok (pl. a dackorszak normális).
- Neurológiai vagy pszichés eltérések
- Ha a problémák tartósak és súlyosak, érdemes kizárni olyan tényezőket, mint az ADHD vagy az autizmus spektrumzavar.
Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
Ha a problémák…
- nagyon gyakran jelentkeznek és súlyosan érintik a mindennapokat.
- már a család minden tagja feszült miatta.
- mások is jelezték, hogy a gyermek viselkedése eltér az átlagtól.
- a gyermek szorong, gyakran sír, vagy visszahúzódóbb, mint kortársai.
Mit tehetünk szülőként?
- Türelem és következetesség
- A gyermeknek idő kell, hogy megtanulja szabályozni az érzelmeit.
- Példamutatás
- Ahogyan mi kezeljük a stresszt és a konfliktusokat, azt fogja ő is lemásolni.
- Pozitív megerősítés
- Inkább a jó viselkedést dicsérjük, mintsem csak a rosszat büntessük.
- Túlzott elvárások kerülése
- A kicsik még tanulják a világot, ne várjunk tőlük „felnőttes” önkontrollt.
Összefoglalva
Minden kisgyermek egyedi, és a természetes fejlődés része, hogy időnként nehézségekbe ütközik. A szülői szeretet, a stabil környezet és a következetes nevelési módszerek segítenek abban, hogy a gyermek megtanulja megfelelően kezelni az érzelmeit és a társas helyzeteket. Ha viszont úgy érezzük, hogy a helyzet túlnő rajtunk, bátran forduljunk szakemberhez – hiszen a segítségkérés nem kudarc, hanem egy olyan döntés, amit a gyermekünk érdekében hozunk.
