Beszédfejlődési késedelem kisgyermekkorban
Hunyadi Andrea
2025. május 5.

A kisgyermekek beszédfejlődése hatalmas egyéni eltéréseket mutathat. Vannak, akik már 1-1,5 éves korukban bőven mondogatják az első szavakat, míg mások csak 2-3 évesen kezdenek igazán beszélni. De honnan tudhatjuk, hogy egy kisgyermek "csak később érő típus", és mikor lehet szó valódi beszédfejlődési késedelemről?

Mikor kezd beszélni egy kisgyermek?

A beszédfejlődés szakaszai általában így alakulnak:

  • 6 hónapos kor körül
    Gagyogás, hangutánzás, az első szavak előkészítése.
  • 12 - 18 hónaposan
    Egy-két egyszerű szó („anya”, „papa”, „nem”), mutogatás, hangutánzás.
  • 18 hónaposan - 2 évesen
    Kb. 10-20 szó ismerete, kezdetleges mondatok („mama ott”).
  • 2 - 3 évesen
    Kb. 50-100 szó ismerete, valódi kétszavas mondatok („kérek vizet”), egyszerű kérdések.
  • 3 éves kor után
    Egyre összetettebb mondatok, érthetőbb beszéd, aktív párbeszéd.

Ha egy gyermek 2 éves korában még alig használ szavakat, vagy 3 évesen sem alkot rövid mondatokat, akkor erre érdemes odafigyelni és szakemberhez fordulni.

Milyen jelek utalhatnak beszédfejlődési késedelemre?
  • 18 hónaposan még egyáltalán nem használt szavakat.
  • 2 évesen csak néhány szót mond és nem próbál rövid mondatokat alkotni.
  • Nem mutat érdeklődést a kommunikáció iránt, nem használ mutogatást, gesztusokat.
  • Nem érti az egyszerű kéréseket („Hozd ide a labdát!”).
  • 3 évesen is nagyon nehezen érthető a beszéde.
  • Nem próbál utánzással tanulni (pl. nem ismétel szavakat a szülők után).

Fontos tudni, hogy ha egy gyermek ért és reagál a beszédre, de keveset beszél, az más helyzet, mint amikor a beszédértés is elmarad.

Mi okozhatja a beszéd késését?

A beszédfejlődési késedelem hátterében több tényező állhat:

  • Érési eltérés
    Egyes gyermekek lassabban érnek, de néhány hónap vagy év alatt utolérik a kortársaikat.
  • Hallásproblémák
    Ha a gyermek nem hall jól (pl. fülgyulladások miatt), az akadályozhatja a beszéd fejlődését.
  • Száj- és mozgásfejlődési eltérések
    A beszédhez szükséges izmok gyengesége vagy mozgáskoordinációs nehézségek is okozhatnak gondot.
  • Kevesebb beszédinger
    Ha a gyermek kevés élő beszédet hall, például túl sok időt tölt képernyő előtt, az hátráltathatja a beszédfejlődést.
  • Neurológiai vagy fejlődési eltérések
    Pl. autizmus spektrum zavar vagy egyéb idegrendszeri eltérés is járhat beszédfejlődési késedelemmel.
Hogyan tudunk segíteni a gyermeknek?
  • Sokat beszéljünk hozzá
    Mondjuk el, mit csinálunk, nevezzük meg a tárgyakat, mutassunk rá dolgokra.
  • Énekeljünk, mondókázzunk
    Az ismétlődő ritmusos szövegek segítenek a szavak megjegyzésében.
  • Meséljünk, lapozgassunk képeskönyveket
    A képekhez fűzött egyszerű mondatok segítenek az összefüggések megértésében.
  • Mutogassunk, gesztikuláljunk
    Ha a beszéd mellett gesztusokat is használunk, könnyebb lesz megérteni a szavakat.
  • Beszélgetős játékok
    Babákkal, állatokkal eljátszott jelenetek (Mit mond a kutya?”) fejlesztik a kommunikációs készségeket.
  • Kerüljük a túlzott képernyőidőt
    A tévéműsorok és tabletek nem helyettesítik az élő beszédet!
Mikor érdemes szakemberhez fordulni?

Ha egy 2 éves gyermek alig beszél, vagy egy 3 éves kisgyermek még nem alkot rövid mondatokat, érdemes gyermekorvoshoz, logopédushoz vagy fejlesztő szakemberhez fordulni. A korai beavatkozás tanácsos lehet a beszédfejlődés támogatásában, és ha szükséges, speciális fejlesztési módszerek alkalmazásában.

Összefoglalva

A beszédfejlődés nagyon eltérő ütemben zajlik, és egy kis késés önmagában nem mindig jelent problémát. Azonban, ha a gyermek nem próbál beszélni, nehezen érti a beszédet, vagy más fejlődési területeken is elmaradás tapasztalható, akkor érdemes időben szakemberhez fordulni. A legtöbb esetben sok beszéd, játék és mesélés elegendő segítség a kicsiknek a nyelvet tanulni – hiszen a beszéd elsősorban utánzáson és élményeken keresztül fejlődik!