A kisgyermekek beszédfejlődése hatalmas egyéni eltéréseket mutathat. Vannak, akik már 1-1,5 éves korukban bőven mondogatják az első szavakat, míg mások csak 2-3 évesen kezdenek igazán beszélni. De honnan tudhatjuk, hogy egy kisgyermek "csak később érő típus", és mikor lehet szó valódi beszédfejlődési késedelemről?
Mikor kezd beszélni egy kisgyermek?
A beszédfejlődés szakaszai általában így alakulnak:
- 6 hónapos kor körül
- Gagyogás, hangutánzás, az első szavak előkészítése.
- 12 - 18 hónaposan
- Egy-két egyszerű szó („anya”, „papa”, „nem”), mutogatás, hangutánzás.
- 18 hónaposan - 2 évesen
- Kb. 10-20 szó ismerete, kezdetleges mondatok („mama ott”).
- 2 - 3 évesen
- Kb. 50-100 szó ismerete, valódi kétszavas mondatok („kérek vizet”), egyszerű kérdések.
- 3 éves kor után
- Egyre összetettebb mondatok, érthetőbb beszéd, aktív párbeszéd.
Ha egy gyermek 2 éves korában még alig használ szavakat, vagy 3 évesen sem alkot rövid mondatokat, akkor erre érdemes odafigyelni és szakemberhez fordulni.
Milyen jelek utalhatnak beszédfejlődési késedelemre?
- 18 hónaposan még egyáltalán nem használt szavakat.
- 2 évesen csak néhány szót mond és nem próbál rövid mondatokat alkotni.
- Nem mutat érdeklődést a kommunikáció iránt, nem használ mutogatást, gesztusokat.
- Nem érti az egyszerű kéréseket („Hozd ide a labdát!”).
- 3 évesen is nagyon nehezen érthető a beszéde.
- Nem próbál utánzással tanulni (pl. nem ismétel szavakat a szülők után).
Fontos tudni, hogy ha egy gyermek ért és reagál a beszédre, de keveset beszél, az más helyzet, mint amikor a beszédértés is elmarad.
Mi okozhatja a beszéd késését?
A beszédfejlődési késedelem hátterében több tényező állhat:
- Érési eltérés
- Egyes gyermekek lassabban érnek, de néhány hónap vagy év alatt utolérik a kortársaikat.
- Hallásproblémák
- Ha a gyermek nem hall jól (pl. fülgyulladások miatt), az akadályozhatja a beszéd fejlődését.
- Száj- és mozgásfejlődési eltérések
- A beszédhez szükséges izmok gyengesége vagy mozgáskoordinációs nehézségek is okozhatnak gondot.
- Kevesebb beszédinger
- Ha a gyermek kevés élő beszédet hall, például túl sok időt tölt képernyő előtt, az hátráltathatja a beszédfejlődést.
- Neurológiai vagy fejlődési eltérések
- Pl. autizmus spektrum zavar vagy egyéb idegrendszeri eltérés is járhat beszédfejlődési késedelemmel.
Hogyan tudunk segíteni a gyermeknek?
- Sokat beszéljünk hozzá
- Mondjuk el, mit csinálunk, nevezzük meg a tárgyakat, mutassunk rá dolgokra.
- Énekeljünk, mondókázzunk
- Az ismétlődő ritmusos szövegek segítenek a szavak megjegyzésében.
- Meséljünk, lapozgassunk képeskönyveket
- A képekhez fűzött egyszerű mondatok segítenek az összefüggések megértésében.
- Mutogassunk, gesztikuláljunk
- Ha a beszéd mellett gesztusokat is használunk, könnyebb lesz megérteni a szavakat.
- Beszélgetős játékok
- Babákkal, állatokkal eljátszott jelenetek (Mit mond a kutya?”) fejlesztik a kommunikációs készségeket.
- Kerüljük a túlzott képernyőidőt
- A tévéműsorok és tabletek nem helyettesítik az élő beszédet!
Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
Ha egy 2 éves gyermek alig beszél, vagy egy 3 éves kisgyermek még nem alkot rövid mondatokat, érdemes gyermekorvoshoz, logopédushoz vagy fejlesztő szakemberhez fordulni. A korai beavatkozás tanácsos lehet a beszédfejlődés támogatásában, és ha szükséges, speciális fejlesztési módszerek alkalmazásában.
Összefoglalva
A beszédfejlődés nagyon eltérő ütemben zajlik, és egy kis késés önmagában nem mindig jelent problémát. Azonban, ha a gyermek nem próbál beszélni, nehezen érti a beszédet, vagy más fejlődési területeken is elmaradás tapasztalható, akkor érdemes időben szakemberhez fordulni. A legtöbb esetben sok beszéd, játék és mesélés elegendő segítség a kicsiknek a nyelvet tanulni – hiszen a beszéd elsősorban utánzáson és élményeken keresztül fejlődik!